Rész, Fejezet

 1  1,   III|            Amélie, csókold meg ezt a kezet! Nézd meg jól ezt az arcot.
 2  2,     I|         ceremonialis csókot, s aztán kezet szorított vele. – No, mármost
 3  3,    II|             Akkor meg is teszem.~ ~– Kezet reá.~ ~– Egészen a kezedben
 4  3,    II|            úgy fogta el a visszavont kezet. – Hát ez sem szabad már?~ ~–
 5  3,    II|            Ily nagy leány nem csókol kezet férfinak.~ ~– Hát tehetek
 6  3,    IV|          előtte, s megcsókolá a szép kezet: – Meg vagyok érte jutalmazva.~ ~
 7  5,   III|             mondani. – Nos. Adjon rá kezet. Csináljuk meg együtt ezt
 8  5,   III|            Akkor nyújtsunk egymásnak kezet. – Semmi ellenségeskedés. –
 9  6,     I|             küldve: eredj oda! Mikor kezet adtál nekem, azt mondtad: „
10  6,     I|           azt a tehetetlen, jéghideg kezet.~ ~– Öreg bajtárs! Vén fegyvercimbora!
11  7,    II|             vici!”~ ~A tekintetes úr kezet szorítván kliensével, még
12  7,    II|          megragadva azt a szép fehér kezet, odaszorítá azt keményen
13  7,    IV|         férfi ajkaihoz emelte a szép kezet, és megcsókolá azt.~ ~Hanem
14  7,  VIII|            mind a két cseléd sietett kezet csókolni Marie-nak, amin
15  8,     I|           nyugodtan aluszom végig.~ ~Kezet szorítottak, s ki-ki ment
16  9,    II| szégyenpírban égő arcról a rejtegető kezet, s azt mondá a nőnek:~ ~–
17 12,   III|              sok szerencsét hozzá.~ ~Kezet szorítottak.~ ~Ezalatt a