Rész, Fejezet

 1  2,     I|  húzódik, mint a másik, s mikor beszél, a szájának csak az egyik
 2  2,     I|         Kisztihand.”~ ~– Ah, ön beszél németül?~ ~– Beszélek –
 3  2,    II|      faluba is néha, és németül beszél. Rajta kívül van egy kövér
 4  2,    II|         lehet hallani, hogy mit beszél?~ ~Tiszttartó úr bizony
 5  2,   III|  nyitotta fel az ajtót.~ ~– Mit beszél audiát?~ ~– Én? Nem beszélek
 6  2,   III|  ajtajában. Megint a patvarista beszél a hajdúval.~ ~– János, ma
 7  2,   III| felszakította az ajtót.~ ~– Mit beszél audiát?~ ~– Én? Nem beszélek
 8  4,    II|        megy oda hozzá? Mért nem beszél vele élőszóval? Mért nézi
 9  4,    II|       távcsövön keresztül, mért beszél hozzá csak írott szavakban?
10  4,     V|   mindig a hadvezérek dolgairól beszél; azt pedig, ami körülötte
11  5,     I|     gazda lovairól és agarairól beszél; a tudós ember nyelvtani
12  7,     I|         is, ha őnagysága rá nem beszél, hogy jöjjek a gróf úrhoz
13  7,    II|      hogy csak egy ember jő, de beszél az három helyett, s kardot
14  7,    II|       nem.~ ~– Óh, Istenem, mit beszél ön, Lajos? – rebegé. – Én
15  7,   VII|       is olyanok, aminőkről nem beszél már senki: nem coeur, carreau,
16 12,    II|         Hiszen ez római nyelven beszél! – szólt összecsapva a kezeit
17 13,    II|          feláll a dombtetőre és beszél.~ ~Szavát túlzengi a dörgés.~ ~–