Rész, Fejezet

 1  1,    IV|         minden tettnek szentesítést ád.~ ~– De az, amit mi teszünk,
 2  2,    II|      gyermekeinek, amit a szakácsné ád neki, s azok fejedelmi konyhárulo
 3  4,    IV|         erdő pedig rossz tanácsokat ád. Azok az odvas fák, mintha
 4  4,    IV|               az felvilágosításokat ád az ilyen rendkívüli kifejezésekről.
 5  4,     V|             redőnyt leereszti, jelt ád az én dolgozószobámban egy
 6  5,   III|      melyben a bárónőnek találkozót ád. Henry igen derék, okos
 7  5,     V|          vele valamit, ami kezdetet ád a vég nélküli gondolatoknak?~ ~
 8  6,    II|         betörőket. A foglyoknak nem ád kegyelmet, a sebesülteket
 9  7,     I|             erszény. – Minden város ád egy lovast, s azt maga szereli
10  7,    II|                Hübele Balázs, lovat ád Istók! – felelt rá ugyanabból
11  8,     I|           akarja látni: hitelbe nem ád.~ ~– S van erre a célra
12  8,     I| Hofkriegsmontur-commissio addig nem ád az inszurrekciónak posztót,
13  8,     I|             s az aerarium addig nem ád az inszurrekciónak pénzt,
14  8,    II|       követet a megyeház udvarán, ő ád utasítást a követeinek,
15 10,   III|           neki. Komázik, enni, inni ád, hanem kémet, útmutatót
16 10,     V|          elfogják: ez a levél jogot ád Vavel Lajosnak, hogy őt
17 10,    VI|          tíz perc alatt más álarcot ád a komédiásnak, mint aminőt