Rész, Fejezet

 1  2,     I|               Aztán úgy ne járjon, tiszteletes úr – tréfálkozik vele az
 2  2,     I|        mondanom: hogy is van csak, tiszteletes úr?~ ~– Catharina….~ ~–
 3  2,     I|     árnyékából a diadalív eléo ; a tiszteletes utoljára húzza elé zsebéből
 4  2,     I|        vette a bemutatandókat.~ ~– Tiszteletes Mercatoris Tóbiás úr, helységünk
 5  2,     I|         kárpótlást fogok találni a tiszteletes úr vasárnapi prédikációiban.
 6  2,    II|         jobb oldali szomszédjánál, tiszteletes Mercatoris úrnál tökéletesen
 7  2,    II|               Ami a nevét illeti a tiszteletes úrnak, az valaha „Kalmár”
 8  2,    II|          Várban.~ ~Ezalatt azonban tiszteletes Mercatoris uram is elkészült
 9  3,     I|           kihordója által elküldte tiszteletes Mercatoris uramhoz, visszakövetelve
10  4,     I|           magára. Egy napon a gróf tiszteletes Mercatoris uramtól egy szépen
11  4,    IV|      vitatkozás támadt a gróf és a tiszteletes között: a helyesen vagy
12  5,     I|    divatozó barbár intézménnyel.~ ~Tiszteletes Mercatoris uram aztán felvilágosítá,
13  5,    II|          arról értesült Vavel gróf tiszteletes Mercatoris úr levelezése
14  5,    IV|            asszonynak egyedül csak tiszteletes Mercatoris uram maradt meg
15  5,    VI|            ötszáz forintot küldött tiszteletes Mercatoris uramnak, hogy
16  6,    II| szolgálatokra használható.~ ~Lajos tiszteletes Mercatoris uramat kérte