Rész, Fejezet

 1  1,     I| nyugtalanul járkálva alá s fel a szobában. – Most kaptam ügynökömtől
 2  1,     I|  oldalszobába, mire az elhagyott szobában sötét lett.~ ~„Ez” a gyermek
 3  1,     I|          pillanatig sötét lett a szobában. Csak a kulcslyukon át szűrődött
 4  1,     I|  csendben valaki végiglopóznék a szobában; oly óvakodva, hogy lépése
 5  1,     I|    elkezd nyugtalanul járkálni a szobában alá s fel, az ajtótól a
 6  1,   III|  helyéből, s elkezdett kutatni a szobában. Mindent összevissza fürkészett.
 7  2,    II|         a patvaristával hált egy szobában, nem lévén más, akit bosszantson,
 8  3,     I|          letette a tálat a külső szobában. Az úr aztán fölkelt, kiment
 9  4,   III|        világosról, ami egy sötét szobában történik.~ ~Efelől is bizonyosságot
10  4,    IV|          maga is ott hál abban a szobában, ahol a kincse áll. Egy
11  4,    IV|         dolgozni már. Nem tudnék szobában hálni, embereknek köszönni,
12  5,    VI|        szobáját, s a leányt is a szobában.~ ~Marie szokva volt már
13  7,   VII|         tán? Mikor éjt napot egy szobában voltunk egyedül?~ ~– Nem.
14  8,     I|         a rablófőnök itt ebben a szobában mondott nekem. „Lehetnek
15 10,    II|   Cambray.~ ~Azután szétnézett a szobában Marie, s szemébe tűnt, hogy
16 10,    II|           Marie nem mert ebben a szobában maradni többé.~ ~– Jer.