Rész, Fejezet

 1  3,   III|       Fertő igen szeszélyes tó. Az elmúlt utolsó két évtized alatt
 2  3,    IV|        állt a rendes reggelije. Az elmúlt éj történetéről senkinek
 3  4,    II|  nevetéssel.~ ~És aztán lassankint elmúlt, elhalt arcáról a mosoly,
 4  5,     I|      egyúttal más egyéb veszély is elmúlt.~ ~Ez a veszély, úgy látszik,
 5  5,    II|           genre, amit képviseltek, elmúlt már!)~ ~A mulatság végére
 6  5,   III|   hangoztatni a büszke vezényszót. Elmúlt az már! A jó harci nyerges
 7  6,     I|            gondolnám mindig: az az elmúlt volt az igazi. S azzal fölvette
 8  7,    IV|         más pezsgésnek indult. Rég elmúlt nagy eszmék elevenedtek
 9  7,     V| elhallgatott.~ ~– No! És azóta már elmúlt egy ősz, egy tél, egy tavasz,
10  7,  VIII|            kiérve, a szabad légtől elmúlt a szívnyomás. – Csináljunk
11  8,     I|            magyar fővezér, hogy az elmúlt csatában elesett halottakat
12  8,     I|    törvényt, azóta már félesztendő elmúlt, s mégsem történt benne
13  9,     I|            által engedett órán túl elmúlt – egy perc.~ ~– Cambray! –
14  9,    II|         örömsugár derengett végig. Elmúlt az azonnal. Szomorún sóhajta
15 10,    II|  óranegyedeket. – Már tizenegy óra elmúlt.~ ~Marie azt „hitte”, hogy
16 13,     I|           az és kétségbeesés. – Ez elmúlt, s mármost majd a baj is