Rész, Fejezet

 1  1,     I|        Ilyenkor minden hazafi és becsületes honpolgár, aki a St. Martin
 2  4,     I|        az elhagyott gyermekekből becsületes embereket nevelni segítsenek.
 3  4,     I|        az az asszony ártatlan és becsületes. Valamennyi emberem dacára
 4  4,   III| kalendáriumi arcképe szerint egy becsületes pufók, orral, szemmel, szájjal
 5  4,   III|     csendes vidékünkön, ahol oly becsületes nép lakik, hogy az ember
 6  4,   III|  botjával a parkettra.~ ~– Tehát becsületes nőnek tartja őt, bárónő?~ ~–
 7  4,   III|          szokni. Én akarom, hogy becsületes nő legyen, s akit én egyszer
 8  4,    IV|       jól megy a dolga. Térjen a becsületes munka útjára. Gyönyörűség
 9  4,    IV|         jól, hogy a zsiványok és becsületes emberek között nincsen semmi
10  5,    IV|        is szintén egyenes lelkű, becsületes ember lévén, más embernél
11  6,     I|         én jó, öreg bajtársam, a becsületes, erényekben gazdag Henry?”
12  7,     I|          és nyáladék kagylókról: becsületes, zsíros, tömör, harapni
13  9,     I|       rajta. No hát kérlek: légy becsületes, s aztán jussak néha eszedbe.”~ ~
14 10,    II|        maga előtt. S az egy igen becsületes jó asszony: ennek a szegény
15 10,    VI|        gyerek. S az én feleségem becsületes asszony.~ ~– Tudom, tudom!
16 10,    VI|       Tudom, tudom! Derék fiú és becsületes asszony. De szóljon, az