Rész, Fejezet

 1  2,     I|   forintért vette meg a jószágot a baronesse, minden regaléval és úrbériséggel
 2  2,     I|            még itt is akar lakni a baronesse. Tiszttartó úr tudhatja
 3  2,     I|      kezdte), ami igaz, az igaz. A baronesse pompás mobiliákat hozatott
 4  2,     I|   felvilágosítva az urakat, hogy a baronesse a vadaskerthez érve, társalkodónéjával
 5  2,     I|        róla, s jelenté, hogy már a baronesse ott van a kastélyban, s
 6  2,     I|          morogva a kastély felé. A baronesse bizony szépen besétált az
 7  2,     I|        ejté előreszaladásával.~ ~A baronesse szőke szépség volt. Semmi
 8  2,     I|              Ah haha! – nevetett a baronesse. – Ön az az úr, aki mindenre
 9  2,     I| megigazítja.~ ~– Remélem – szólt a baronesse Doboka úrhoz –, hogy sokat
10  2,     I|        megtörténhetik – nevetett a baronesse, s minden mórikálás nélkül
11  2,     I|           kitől tudhatta meg ezt a baronesse. Csak nem a patvarista fecsegett
12  2,    II|        hölgy sem volt hivatalos. A baronesse és társalkodónője egyedül
13  2,    II|            viszonyt.~ ~– Megmondom baronesse, nálunk nem tegeznek senkit,
14  3,    IV|       előtornácában ég a lámpás. A baronesse sohase tudott éjfél előtt
15  4,     I|            birtokosnő, a férjtelen baronesse, „átmenjen-e a sóhajok hídján * ?”~ ~
16  5,    IV|       gyanús dolog volt, hogy az a baronesse olyan könnyűszerrel köt