Rész, Fejezet

 1  2,     I|            ki egy szép szónoklattal várta méltóságodat, de amit itt
 2  2,   III|            megint egyedül maradt, s várta, hogy mi lesz már.~ ~Kis
 3  3,    II|        pictusban lapozgatott, s úgy várta be az időt, amikor a kétszeri
 4  3,    IV|        reggel, mikor fölébredt, ott várta a hazaküldött orvosi szereinek
 5  4,    II|             virágoknak.~ ~Lajos azt várta, hogy a leány tapsolni fog
 6  4,    II|     leánynak mit mondani. Az nem is várta azt, hogy ő beszéljen; hanem
 7  4,   III|     megmaradt.~ ~A csillagász tehát várta az obszervatóriumból, hogy
 8  4,     V|           hogy igen jó!~ ~Este alig várta, hogy kísérletet tehessen
 9  5,    II|            res Madl” * .~ ~Mindenki várta, hogy az inszurgens rovat
10  6,     I|                Egy reggel Hasztalan várta Henryt a gróf a vívóteremben.
11  7,    II|          mint a lesben álló tigris, várta ugrásra készen, meglapulva
12  7,    II|      szobájáig, ahol bámuló vendége várta.~ ~– Itt van ő! Lássa meg. –
13 10,   III|    eltávozott. Künn négylovas hintó várta. A chien de Vienne relével
14 11,   III| mozdulatlanul állt, mint a fal: úgy várta a közeledő ellent. Az vágtatva
15 12,     I|    hírmondója.~ ~Noé a bárkában nem várta nagyobb szívszakadva a galambját,