Rész, Fejezet

 1  3,   III|  ősvilági csoda, lökve magát odább, s eltűnve a vízmélység
 2  4,     I|     magát, míg a tisztelkedő odább állt.~ ~A télen át látta
 3  4,   III|   lámpavilág még egy ajtóval odább eredt, s az az úrnő hálószobáját
 4  4,    IV|      be, az enélkül nem megy odább.~ ~– Igaz a. Ámbár furcsa
 5  4,     V|   egy megerősített vár, amit odább lehet vinni. Akkor az egész
 6  5,    II|  dragonyosezred egy várossal odább fog költözni e napokban.
 7  5,    II|       s négykézláb kutyagolt odább. Azt hitte, hogy az embert
 8  5,   III|  amikor búcsút vett tőlem az odább költöző vendég, azt mondá: „
 9  7,    II|    el van foglalva. Mehetünk odább! „Jól van!”~ ~Vavel Lajos
10  7,   III| titok.~ ~– Előttem nem az, s odább adhatom. A bájos hölgy,
11  8,   III|   mert meglehet, hogy rögtön odább kell menned lóháton.~ ~–
12  9,   III|     egy darabban szállítanak odább, s a Dunának az egyik partjától
13 11,     V|   úgy találta, hogy jó volna odább sietni, s parancsot adott
14 12,    II|    volt bágyadva; nem tudott odább menni.~ ~Ekkor a volón leszállt
15 13,     I|   leszállt róla. Gyalog ment odább; Mátyás mesternek azt hagyva,