Rész, Fejezet

 1  3,    II| ünnepnapomon pénzt szoktam küldeni. Jer ide csak: vedd át. Melyikből
 2  6,     I|           egy ostoba boszorkánynak: jer ide, segíts; én nem tudok
 3  7,    IV|     hintóval? Ha nem hiszesz nekem, jer oda az ablakhoz, és nézd
 4  7,    IV|             menni? Ilyen szürkében? Jer, hadd választok számodra
 5  7,  VIII|            a távcső itt van. – Most jer, toroljuk vissza a kölcsönt:
 6  7,  VIII|         Lajos nem pipázik soha.~ ~– Jer ide; nézd meg.~ ~Katalin
 7  7,  VIII|          aludni, kicsi mama.~ ~– No jer; majd elvezetlek a hálószobádba.~ ~
 8  7,    IX|             lábadnál.”~ ~„Nem! Nem! Jer ide mellém. Tedd a fejedet
 9  8,    II|          hegyen;~ ~ ~ ~Hív az anya: Jer Baranya!~ ~ ~ ~A nemes kar
10  8,   III|             a nevét elfogóinak.~ ~– Jer utánam – monda Vavel a rejtélyes
11 10,    II|         aztán a kisfiúhoz fordult – jer velem Lackó, keressük őt.~ ~
12 10,    II|         szobában maradni többé.~ ~– Jer. Gyújts gyertyát – monda
13 10,    II|           iszonyítá e gondolat.~ ~– Jer, menjünk le Lizetthez.~ ~
14 10,    II|            te vitéz puskás! No, hát jer utánam, ha olyan deréklegény
15 10,     V|  Harminchárom embert öltem már meg! Jer! Hadd legyen ma a nevem