Rész, Fejezet

 1  1,     I|               Az órák tízet ütnek. Ilyenkor minden hazafi és becsületes
 2  3,   III|          sötét van.~ ~– Nem mernék ilyenkor kimenni a házból! – mondá
 3  3,    IV|             a szakácsné; de az már ilyenkor oly mélyen aludt, hogy miatta
 4  4,    II|          világtörténetet tanítani. Ilyenkor már érdekes eszmekört talál
 5  5,     I|         dolgozik, be van zárkózva, ilyenkor nem lehet hozzáférni. –
 6  5,     I|         Beteg talán?~ ~– Nem a. De ilyenkor még alunni szokott.~ ~–
 7  5,     I|        magában, hogy mit csinálnak ilyenkor az emberek. Hogy ilyen késő
 8  6,    II|       ember nagyravágyása miatt!~ ~Ilyenkor, mint a cirkuszok ketrecébe
 9  7,    IV|         Ejlh, milyen szörnyűség ez ilyenkor! Azt le kellett elébb törülni
10  8,    II|               Ah, milyen szép volt ilyenkor Lajos! Minden asszonynak
11  8,    II| kötélkantárral, fokossal a kézben. Ilyenkor nagy számot vet egy olyan
12 10,   III|       napján szertelenül megáradt, ilyenkor a vitnyédi Rába visszafelé
13 10,    IV|       felfelé tetszik neki folyni. Ilyenkor aztán a Hanságban elszórt
14 11,   VII|          igazi tapasztalt hadvezér ilyenkor azt teszi, hogy mikor háromfelé
15 13,     I|          hogy merre az egyenes út. Ilyenkor a görbe út a rövidebb. Egy