Rész, Fejezet

 1  1,     I|        férfi. – Azt tudja, hogy anyja grófné és palotája van;
 2  1,     I| ártatlan gyermektől, aki még az anyja nevét sem tudja.~ ~– Azt
 3  1,     I|         tudja, hanem ha tart az anyja két-három szeretőt, fogadom,
 4  1,   III|          mely megmondta neki az anyja palotájának a nevét.~ ~–
 5  1,   III|     hogy annak eszébe jutott az anyja lakása, s most viszi hozzá
 6  1,   III|     itthagyta; aki nem tudta az anyja nevét, meg a szállását,
 7  1,    IV|    kézbe nem fog jutni, mint az anyja kezében volt – mondá rá
 8  2,    II|         kap addig enni, amíg az anyja hazakerül; a rektor pedig
 9  3,    IV|          mint egy gyermekkel az anyja.~ ~– Csendesen alszik! –
10  7,   III|         világ elől, mert aki az anyja képét látta, egyszerre ráismer. –
11  7,   III|    hagyni a háznál! – Akar-e ön anyja lenni az elhagyott leánynak? –
12  8,    II|        viselnek.~ ~Ezekre saját anyja maga hímezte fel a „három
13  8,   III|         Amélie képét, akitől az anyja már hat év óta úgyis elszokott,
14  9,     I|     emlékül az a leány, akit az anyja idegen házak kapubejárata
15 10,    II|       ennek a szegény fiúnak az anyja.~ ~– Óh, az nagyon jó lesz: