Rész, Fejezet

 1  2,     I|       mikor a katedrában elkezdte olvasni a textust: „az ecetes…”
 2  2,    II|        bárcsak én írni tudnék, ha olvasni nem is; majd találnék én
 3  2,    II|         azt, amit ő írt, el tudja olvasni, de erre mifelénk senki
 4  2,    II|       könyvtárából is kölcsönzött olvasni való műveket. Minden nemzetbeli
 5  3,    II| könyvekből, amikből magad szoktál olvasni?~ ~– Mert azok orvostani
 6  4,    II|           ön?~ ~A leány el hagyta olvasni.~ ~Ez volt a papíron elkezdve:~ ~„
 7  4,    IV|       akik az arcból, a szemekből olvasni tudnak.~ ~– Valami bánata
 8  4,    IV|      lehet azokat megcsalni, akik olvasni tudnak arcvonásokból, szemekből.~ ~
 9  5,     V|       legidősebb sarjadéka, írni, olvasni tudó fiú. Vavel gróf azért
10  7,     V|       újra meg újra el akarná azt olvasni.~ ~– Ő ezt még tavaly akarta
11  7,   VII|         kevés mulatsággal beérem; olvasni, hála Istennek, nem tudok;
12  7,  VIII|        mind valamennyit el akarta olvasni! Óh, hogy fog ő ezekbe holnap
13  7,  VIII|       akarsz a kertben, egész nap olvasni, naphosszant rajzolni, s
14 12,     I|        éjszakáját, s elkezdte azt olvasni. De a könnyei nem engedték.