Rész, Fejezet

 1  1,     I|      fázva!~ ~– No de az a Diána, mért vetkőztette önt így le? –
 2  1,     I|         Később nyűgösködött, hogy mért nem adják mind neki, ami
 3  1,    IV|       rázta szeszélyesen.~ ~– Hát mért mondja ön ezt nekem? Nincs
 4  3,    II|           könyv nélkül tudom már. Mért nem adsz nekem azokból a
 5  3,    II|         nem láttam olyat soha. Te mért nem haragszol?~ ~– Mert
 6  4,    II|         nagyot sóhajtott.~ ~– Hát mért sóhajtott ön most? Nem örül
 7  4,    II|         Nagyon örülök.~ ~– De hát mért sóhajtott?~ ~– Azért, hogy
 8  4,    II|         mérto nem megy oda hozzá? Mért nem beszél vele élőszóval?
 9  4,    II|        nem beszél vele élőszóval? Mért nézi csak távcsövön keresztül,
10  4,    II|         csak távcsövön keresztül, mért beszél hozzá csak írott
11  4,     V|  ábrázattal mondá:~ ~– Igenis; de mért veszett el a marengói ütközet?
12  8,     I|        miért kínzott összevissza? mért nem kezdte ön mindjárt ezen?~ ~–
13  9,     I|      Együtt megyek önnel oda. Hát mért nem szól ön?~ ~– Gondolkozom
14 10,    II| kenyerünket ették, maga a pap is, mért ne lehetne áruló? – Menjen