Rész, Fejezet

 1  2,     I|       érkező lábai elé tenni, melyen érett dinnyék, szőlőfürtök
 2  4,     I|      a leány elmélázó arcára, melyen a gyermek-naivság már csak
 3  4,    IV|  vendége. Az egyetlen főajtó, melyen be lehetett járni, zárva
 4  4,     V|     születésnapi lakoma után, melyen a szakácsné készítette pompás
 5  7,    II|       piros most, – az úttól, melyen keresztülhaladt, s aztán
 6  8,     I|       volt ura a csatatérnek, melyen győzött, mert akkor saját
 7  8,    II|       ebédet.~ ~Azon a napon, melyen az elindulási parancsot
 8 10,    VI| csukogatni próbálja az ajtót, melyen keresztül a lélek elillan…~ ~
 9 11,    II|      előrebocsátanunk. Az út, melyen a főherceg hadseregének
10 11,   III|    lapályt talált maga előtt, melyen egyetlen, kétezer lépésnyi
11 11,     V|   döcögött végig az a szekér, melyen a megégett tüzér feküdt.
12 11,     V|  feküdt. Egy rettenetes alak, melyen minden emberi vonás elpusztult:
13 12,    II|       a tájat, a tarka rónát, melyen az aratatlan, érett vetés
14 12,    II|    ütni.~ ~A szép zöld rónán, melyen az országút átvonul, egy