Rész, Fejezet

 1  1,    IV|       3000 frank évdíjt, amit a császár rendelt a szerzők számára,
 2  1,    IV|       azt is kifecsegte, hogy a császár föltette magában, miszerint
 3  2,   III|     vámon. – Amiből nekem még a császár sem parancsol, azt nekem
 4  8,   III|         tudja talán már, hogy a császár válik Joséphine-től. A kreolnő
 5  9,   III|        markoló Napóleonnak: „Ha császár vagy, egyél fácányt, s ne
 6 10,   III|   rusztit. – Megyek Párizsba. A császár küld gyorspostával. Hát
 7 10,   III| Nezsidert.~ ~– Oka van annak. A császár levelet küld Joséphine-nek.~ ~–
 8 10,   III|        a gyöngédség mérlegét: a császár egy kutyát küld Joséphine-nek.~ ~–
 9 10,   III|        mint hűséges házaspár. A császár most aztán vigasztalásul
10 10,   III|     ereszt be magához, akiket a császár kitiltott a palotából. Hanem
11 10,   III|    ürügy. Én azt hiszem, hogy a császár miután meghódította fél
12 10,   III|        hitették el vele, hogy a császár is örömest olvastat fel
13 10,     V|      mulattató élményeket, és a császár nem fogja őt „kedves hercegem”-
14 11,     V|      van meghagyva belőle:~ ~„A császár és király a felvonulás gyorsaságán,