Rész, Fejezet

 1  2,    II|   pedig adomát mondott rá.~ ~– Kár volt! Úgy jár vele, mint
 2  3,    IV| rendkívüliség az egész, Marie. Kár volt érte úgy felindulnunk.
 3  5,   III|      félek, hogy bennem valami kár esik?~ ~– Lássa ön: amiből
 4  7,    II|   Lajosra, azt mondá neki:~ ~– Kár volna „ez” tinektek, franciáknak!~ ~
 5  8,    II|      Sárga csizma sárban járni kár.~ ~ ~ ~Leányvári sártul
 6  8,    II|     arra gondolva, hogy milyen kár volna, ha annak a csóknak
 7 10,   III|       mind a kettő.~ ~– Ah, be kár értük. Pompás két kutya
 8 10,   III|   tettek” sorába tartozik.~ ~– Kár a két derék kuvaszért. Sok
 9 10,    IV|        elfutott a bozótba.~ ~– Kár lett volna meglőnöd. Az
10 11,     V|      Sárga csizma sárban járni kár!”~ ~ ~…Dejszen ki nem mozdítja
11 11,   VII|   saját gyönyörűségükre!~ ~ ~ ~Kár, hogy az örömnap – olyan
12 12,     I|                        I.~ ~És kár, hogy a komáromi örömnapból
13 12,    II|        a lovára. Derék paripa. Kár, hogy szügyben kissé keskeny.