Rész, Fejezet

 1  1,   III|       úr, de az is délceg alak: büszke, hódító arc, magasan hordott
 2  1,   III|        szemöldig lehúzva, hanem büszke csigában felcsavarítva.
 3  1,   III|         leereszkedő, sőt inkább büszke tekintettel sietett egyenesen
 4  3,    II|     Lajos maga is ismerte azt a büszke gyönyört. Talán maga is
 5  3,    IV|      grófnak egy füzetet, amire büszke önérzettel volt felírva,
 6  5,     I|        a kürttel a hallalira: e büszke mulatságban nevekedett fel.
 7  5,   III| hadsorok előtt, s hangoztatni a büszke vezényszót. Elmúlt az már!
 8  5,   III|      borotvált arcához illett a büszke tekintet. Minden mozdulatából
 9  6,     I|  támlányára dűlt könyökeivel, s büszke szkeptikus homlokát meg
10  6,    II|      melynek minden egyes tagja büszke volt a sasos zászlójára,
11  8,    II|  hetvenkedőt, a bölcselkedőt, a büszke szegényt, a diákoskodót,
12  9,     I|         tenni?~ ~Ha az áldozata büszke jellem volna, uralkodni
13  9,   III|        arca ragyogott a tűztől: büszke haraggal emelte fel arcát.~ ~–