Rész, Fejezet

 1  1,     I|       meglátva, hogy a kisleány vékony szattyán cipőcskéi egészen
 2  1,   III|        méltóságos nagy termeket vékony falakkal átidomíták sok
 3  2,    II|     semmi bélyeg rajta; a szája vékony és finom és mosolygós. Az
 4  3,    II|    rögtön elkezdett a menhelyén vékony acélhúr hangon csicseregni.
 5  3,    IV|     válaszul adott „én vagyok!” vékony női hangjából meggyőződött
 6  4,     V|         göngyöleg függöny volt, vékony acélpálcákból, amik úgy
 7  6,     I|         kell. Nekem kell valami vékony fonál, aminél fogva megkapaszkodjam,
 8  7,   III|         felelet között áll egy „vékony fátyol”, ami azt elválasztja.~ ~–
 9  8,   III|  védelmezte magát, s aztán igen vékony cérnával volt hozzávarva
10  9,    II|        nemzetek vére: akkor egy vékony pókfonallal, aminő az őszi
11  9,   III|    könnyen. Összecsavargattam a vékony papirost, belehúztam a pipaszáramba.
12  9,   III| süvöltve, sikoltva fújt elő egy vékony füstsugár, jajkiáltó lánggá