Rész, Fejezet

 1  1,     I|            igen sűrűk és egyenesek; arcába kétfelől félhold alakúra
 2  1,   III|       tartalmát öntözték az elájult arcába.~ ~Azután, hogy az ajtó
 3  2,    II|    kíváncsian tekintve az elbeszélő arcába, nehogy egy szót elveszítsen
 4  4,     I|        Miért riad fel, miért szökik arcába a vér, ha őt véletlenül
 5  4,   III|        finomabb természete volt, az arcába fecskendett hideg víz és
 6  5,    II|          jobban hullott a szikra az arcába, annál veszettebb volt a
 7  5,   III|            hosszasan nézett a hölgy arcába. Az, amit ezek az égő szemek
 8  5,     V|          nyugodtan nézett a haragvó arcába.~ ~– Kinek szólt e levél?~ ~
 9  7,    IV|        megfogta a lány két kezét, s arcába nézett annak hosszasan,
10  9,    II|      Állítsd velem szembe! És én az arcába fogom neki mondani, hogy
11 10,    II| megszólítója felé.~ ~Mikor annak az arcába világított a szövétnekkel,
12 10,    VI|          annak tartalmát a haldokló arcába akarná önteni.~ ~Az pedig