Rész, Fejezet

  1  1,     I|               a magasabbik polgártárs, ott, úgy látszik, mindkettőjük
  2  1,     I|              meglátják, amit kerestek: ott az el van veszve. Még Anglia
  3  1,     I|       biztosított társadalmi élet van, ott azután rendőrség is van,
  4  1,     I|             van, s ahol rendőrség van, ott minden titoknak nyomára
  5  1,     I|           rendőrség a világ folyásába, ott meg olyan veszélyeztetett
  6  1,     I|              nézte, hogy alszik-e „az” ott. Minthogy szemei nem győzték
  7  1,    II|                bérkocsist, aki éjszaka ott szokott állomásozni. Mi
  8  1,    II|            előtt tarthatá az embereit; ott sajátszerű füttyentést hallatott,
  9  1,    II|          ajtaja a kapubejáratra nyílt: ott megkötözték, betömték a
 10  1,    II| Vendőme-szoboré * ) – nem jelent-e meg ott álmában egy halavány hölgy
 11  1,   III|               Azt bizonyosan ön hagyta ott. Az jó lesz nekem reggelire.
 12  1,   III|              főlépcsőn – mondta neki–, ott minden cselédet fel kellene
 13  1,   III|    öltözőszobába vezette Cambray urat. Ott nem volt senki.~ ~Innen
 14  1,   III|              albumok voltak kiterítve. Ott sem volt senki, egy rikácsoló
 15  1,   III|             eszményképe: maga Cythere; ott ül a harmónion előtt, hosszú
 16  1,   III|             idehozták; a guillotine is ott szerepelt az illusztrációk
 17  1,   III|           Fervlans.~ ~– Hát azok, akik ott körülem csoportosultak,
 18  1,   III|     elszállították a hami várbörtönbe. Ott aztán álmodhatott eltűntjei
 19  1,    IV|               vagy a svájci határon, s ott azután nyomukat veszítettük.
 20  1,    IV|                eszményhez Svájc. Ámbár ott, úgy tudom, hogy van rendőri
 21  1,    IV|              kell hozzá. A gobelingyár ott van a Mouffetard-negyedben,
 22  1,    IV|                majd tudja a bérkocsis. Ott útnakvaló ruhákat vehet
 23  2,     I|             alispán patvaristájának is ott kellene lenni, hanem az
 24  2,     I|              elkövetni.~ ~Azok az urak ott a terepély bükkfa alatt
 25  2,     I|            számára.~ ~A hivatkozott úr ott ült az orvos mellett, s
 26  2,     I|           kapott volna másik vőlegényt ott Bécsben.~ ~Ezért aztán kinevették.~ ~–
 27  2,     I|      felsétálni a kastélyba. Ezóta már ott is lehet; mert a postalovak
 28  2,     I|          jelenté, hogy már a baronesse ott van a kastélyban, s várja
 29  2,     I|              van ám.~ ~A patvarista is ott ágaskodott a többiek mögött,
 30  2,    II|          cölöpépítmény fundamentumára: ott tartotta nagyszerű vadászatait,
 31  2,    II|        elkocsiznak a szomszéd városig: ott visszafordulnak, és hazatérnek;
 32  2,    II|   rondellájának az ablaka előtt: akkor ott a zsalugáteren keresztül
 33  2,    II|               jön. Ha valaki ebédre is ott marad, akkor az ételek felhordása
 34  2,    II|            eset fordul elő, már másnap ott van nálam az enyhítő segély.
 35  2,    II|             felhívat a Névtelen Várba, ott nagyszerű karácsonyfa van
 36  2,    II|     gondviselés végett a Schmidtnének; ott kap addig enni, amíg az
 37  2,    II|             négy darab macskáért, amik ott játszottak a kastély ereszén.
 38  2,    II|          létrát tettek az ablakához, s ott mentek be hozzá a repraesentatióval * .
 39  2,    II|               findzsák asztalkáihoz, s ott a bárónő és az alispán egymás
 40  2,    II|            mernék, hogy a gróf most is ott ül a tornyában, s onnan
 41  2,   III|                átballagni a terembe.~ ~Ott is minden bútor fehér mázos
 42  2,   III|              is a szobájába vonulni, s ott várni be a további fejleményeket.
 43  2,   III|                    Hát hol vannak?~ ~– Ott vannak a komornyiknak a
 44  2,   III|               azt feleljék neki, hogy „ott kinn tágasabb!”~ ~
 45  3,     I|           lépcsőkön a hintóig. A bakon ott ül a széles vállú komornyik,
 46  3,     I|              lovak, hol kell megállni, ott a férfi lesegíti a lefátyolozott
 47  3,     I|                s átmentek az olvasóba. Ott voltak már az újon érkezett
 48  3,     I|                ő Lajosnak nevez, éjjel ott alszik azon a kereveten.
 49  3,     I|             Lajos!” már akkor nem volt ott senki.~ ~Ez az ember nem
 50  3,    II|               végezte el a toalettjét. Ott állt a ruhatára. Mikor előjött,
 51  3,    II|          magáról a selyem japonikát, s ott állt az elbűvölt ifjú előtt
 52  3,    II|                 s elárulnak. Ah, de ha ott a zöld hullám felett lebeghetnék,
 53  3,    II|            honnan gondolod te, hogy én ott vagyok?~ ~– Én nem tudom.
 54  3,    II|                pedig, hogy a fegyvered ott van minden éjjel azon a
 55  3,   III|     színvakságban szenved; pedig, akik ott vannak, minden csendes őszi
 56  3,   III|           állóvíz lapján letörletlenül ott maradt. E csónakban egy
 57  3,   III|              és az úszó főből kivenni, ott aztán elhagyá az úszó alak
 58  3,   III|          eolhárfa * -hangját. Hogy az, ott a csónakban nem haragudott
 59  3,   III|              mostoha föld elvett tőle. Ott oly fáratag volt; száz lépésnyi
 60  3,   III|                úr lesz a zöld bozót, s ott már az apróbb tavak tükrei
 61  3,   III|              letelepedve? Nem laknak-e ott is vademberek? Vagy kajmánok,
 62  3,   III|               ember nem lakhatik, mert ott nincs mit enni: krokodilust
 63  3,   III|            sziget felé úszkálást, mert ott hinár van, amibe belebonyolódhatik,
 64  3,   III|             Fertő tó darvai. lármáznak ott; közbe harangoz mély, zúgó
 65  3,   III|                vont rajta, s mi órákig ott csillámliko a víz színén.
 66  3,   III|               rejtélyes szörny egészen ott a csónak közelében merült
 67  3,   III|             volt vetve, s az reggel is ott volt. Ha valaki ott pihent
 68  3,   III|          reggel is ott volt. Ha valaki ott pihent volna, a viráglevelet
 69  3,   III|       keresztül! Huh, be szörnyű lehet ott most. A falu végén van a
 70  3,   III|           felfordítva; minden medicina ott hever a padlón.~ ~– Hát
 71  3,   III|          hiszen ha ő haragudni fog, én ott leszek majd, és kiengesztelem.
 72  3,   III|                sem azok a sírkeresztek ott a falu végén; a lány úgy
 73  3,    IV|            mécsest a konyhaasztalra, s ott hagyta a vendégeket a konyhában.~ ~–
 74  3,    IV|                fel elébb a tükörből.~ ~Ott állt előtte a titokteljes
 75  3,    IV|               kastélyba megérkeztek.~ ~Ott mély csendesség volt. A
 76  3,    IV|              több biztatás, utcu neki: ott hagyott érvágót, elixirt,
 77  3,    IV|            távozott mellőle, s a kezét ott tartá a homlokán a betegnek.~ ~–
 78  3,    IV|               reggel, mikor fölébredt, ott várta a hazaküldött orvosi
 79  3,    IV|               neki –, kísértse meg. Én ott leszek az ön közelében.
 80  3,    IV|               s a kastélyba felvitték. Ott emberi öltözetet adtak rá;
 81  4,     I|           Beült közéjük a korcsmába, s ott dőzsölt együtt velük.~ ~
 82  4,     I|                éjszakára egy se maradt ott. A bárónő, ha látogatója
 83  4,     I|      Marengónál hagyta el. Ez rendesen ott strázsált a keresztfa alatt
 84  4,    II|                díszkertje után látott, ott lehetett őt napeste szemlélni,
 85  4,    II|            virágok nevét. Itt nárcisz, ott tulipán, jácint; ezek itt
 86  4,    II|             ezek itt kökörcsinek, amaz ott szironták * -csoport. Emez
 87  4,    II|               Emez itt pensée * , amaz ott égő szerelem. Ez itten tavaszi
 88  4,    II|             alak itt áll; hanem a hang ott marad, az ezer lépésnyi
 89  4,    II|                 s megtudja, mit csinál ott. Eddig nem merte azt tenni;
 90  4,    II|                 azt a bűbájos nőalakot ott a virágos rét közepén, körülfogva
 91  4,   III|              pedig tengerek. Még akkor ott volt a tudományos világ,
 92  4,   III|               egész a hálószobájáig, s ott jó éjt kívánt neki, s megkérte,
 93  4,   III|                 Akkor még Lajos éjente ott aludt védence szobájában,
 94  4,   III|       elválasztó öblöt, hanem mindjárt ott a gáthoz kiláncolt csónakjába
 95  4,   III|                hitte, hogy még egypárt ott szorít; de biz azok sokkal
 96  4,   III|            mely egész nyakáig fölér, s ott van halványsárga szalaggal
 97  4,   III|                át itt a mellékkamrába, ott fog találni egy nőcselédet,
 98  4,   III|      hálószobából nyíló kamrácskába, s ott meglátott az ágyon egy megkötözött
 99  4,   III|            hajítsa fel az erkélyre. Én ott megtalálom azt, s aztáno
100  4,   III|           pedig sietett haza.~ ~Henryt ott találta Marie szobája ajtajában
101  4,    IV|             Hanem azt, hogy gondolatai ott ne lakjanak nála, azt nem
102  4,    IV|             részén, könnyen odatalált. Ott azután a sötétben is ismerte
103  4,    IV|                leány hálószobája felé. Ott hagyta Sátán Lacit a szobájában
104  4,    IV|         Félrehúzta a függönyt… A leány ott aludt csendesen: arcát karjára
105  4,    IV|                éjszakára saját maga is ott hál abban a szobában, ahol
106  4,    IV|             erdőre szerencsétlenkedni. Ott kell már nekem végeznem:
107  4,    IV|          tudnék egy barázdát szántani. Ott kell végeznem az utolsó
108  4,    IV|              egy ablak hídján. A rabló ott jött be, kívülről felcsavarva
109  4,     V|       ezermestert a leány szobájába, s ott elmondhatta neki, hogyo
110  4,     V|               embereket képzelek, akik ott guggolnak, s nem merek odamenni,
111  4,     V|           elvesztett álmodat? Ha ismét ott volnék, mint azelőtt, az
112  4,     V|                csakhogy annál hamarább ott tudja őt a szobájában. Az
113  5,     I|             Bizonyos volt felőle, hogy ott deli lovagok vannak, feles
114  5,     I|          tánczenét is, késő éjszakáig. Ott jól mulatnak. Okosan teszik.~ ~
115  5,     I|     dekorációnak. Ez azt jelenti, hogy ott nemesi telek van, mely három
116  5,     I|            világi szokásokkal ismerős; ott a komornyiktól azt a biztosítást
117  5,     I|               nem találta őt otthon, s ott hagyta a kapusnál a névjegyét.~ ~
118  5,     I|          kastélyig visszalovagolt, már ott találta a kapusnál Vavel
119  5,     I|            órakor az ágyba?~ ~S megint ott hagyta a látogató-jegyét.~ ~
120  5,     I|              volt fölösleges a kaució, ott nem volt fölösleges a cautela.
121  5,     I|                a négy „dáma” mellett * ott maradhat felőlük a világ
122  5,     I|       sövényeket átugratni! Volna csak ott közöttüko , majd megmutatná
123  5,     I|          nevekedett fel. A tánczene is ott kísért néha egész nap az
124  5,   III|           házban, kisuhant a parkba, s ott sétált alá s fel a lehullott
125  5,   III|                szentül azt hiszi, hogy ott van a felesége elrejtve.
126  5,   III|            sétakocsizni. Ő rá fog önre ott lesni. Maga és több barátja
127  5,   III|          fedezte fel! Hahaha! Magam is ott leszek a nevetők között.
128  5,   III|              batárjával odaér, nem fog ott találni senkit. Olvassa
129  5,   III|             sétányon át vezette odáig. Ott felsegíté a hintóba, s maga
130  5,   III|            utána sétáltak.~ ~Nemsokára ott álltak egymás előtt.~ ~Az
131  5,   III|               vagy férjet csalnak meg, ott a becsület minden szabályai
132  5,   III|             Mikor a hintajukhoz értek, ott találták az erdő szélében
133  5,   III|           ismét fenn ültek a hintóban, ott szintén nem lehetett semmi
134  5,   III|         kezdeniök. Az a harmadik ember ott a bakon meghallhatta.~ ~
135  5,   III|                állítá meg a fogatát, s ott leemelve a hölgyet, elbocsátotta
136  5,   III|           között.~ ~Vavel Lajos sokáig ott állt a kapuban, és bámult
137  5,   III|                semmibe – és még mindig ott látta őt.~ ~
138  5,    IV|                a másik hölgy már régen ott rejtőzött. Az meg éppen
139  5,    IV|          szedve.~ ~Szerencsére azonban ott volt a közelben egy rosszakaratú
140  5,    IV|              volna. A fátyolos hölgyet ott hagytam a beteg mellett.
141  5,    IV|             meghívta magához ebédre, s ott arra kényszeríté őket, hogy
142  5,     V|           össze a lehullt faleveleket. Ott látta őt Marie mindannyiszor.~ ~
143  5,     V|               a kertészlegény felé. Ez ott dolgozott csendesen egymagában,
144  5,     V|               fordítá a levelet Vavel, ott meg a pecséten a leány címerét
145  5,    VI|               a virág éppen olyan volt ott, mint a „légion d'honneur”
146  5,    VI|         mehetett volna hóbortszámba; s ott maradt körültekinteni Lajos
147  5,    VI|                a szobájába.~ ~De Lajos ott is fel tudta őt találni.~ ~–
148  5,    VI|            vetéseket, a tanyák, kertek ott úsztak a víz közepén.~ ~
149  6,     I|                A kedvenc zsoltáréneklő ott feküdt hanyatt a leány rózsaszínű
150  6,     I|                 nem ügyeltem oda, hogy ott repked; egyszer csak azt
151  6,     I|                Dávidomat kényszerítsék ott állni mereven egy darab
152  6,     I|          szoktam. Egy orgonafa tövébe. Ott hadd nyugodjék csendesen.
153  6,     I|           vette, hogy néhány nap múlva ott állt a kis sírkő a halom
154  6,     I|        naponkint kétszer összejönni, s ott azután barátság fejében
155  6,     I|          keresztül Henryébe.~ ~Az öreg ott feküdt az ágyán, s a szája
156  6,     I|          Mihály paripáján. A két lábam ott van a kengyelben. Csak a
157  6,     I|             hanem a te ujjaid hegyében ott a halál elleni segítség.
158  6,     I|               aki, ha belőlem kiszáll, ott marad, vakon, süketen némán,
159  6,     I|               ha tudnék is, nem mernék ott!~ ~– Nem is szükség, fel
160  6,     I|         széléről, s az ajtó felé ment, ott hagyva őt magára.~ ~Mikor
161  6,    II|           megejthető volt a temetés.~ ~Ott a Hanság zsombikjai között
162  6,    II|                dolog nélkül élni. Mert ott ugyan egyéb dolga nem volt,
163  6,    II|             udvarába. Azt mondta, hogy ott nem maradna az egész Névtelen
164  6,    II|              kastélyban. Meg kell neki ott gárgyulni. Inkább visszament
165  6,    II|               külső héj lehántása után ott volt látható az írás a belső
166  6,    II|          eltitkolt lépésrobaját.~ ~S ő ott a Névtelen Várban hallgatott,
167  6,    II|             átvezető hajóhíd járdáját. Ott szülemlettek a merész, elérhetlen
168  6,    II|           ugyan az újoncilletményt (őt ott is a „távollevők követe”
169  7,     I|         szavamat, hogy az első hívásra ott leszek az elsők között,
170  7,     I|              egy csendes kis pncebolt, ott vannak hatalmas jó borok,
171  7,    II|               is magával vinni; azokat ott hagyta. Az utócsapat vezére
172  7,    II|               árokba dőlt szekér alatt ott hevert a hadipénztár, akkor
173  7,    II|         eljutottak a zászlóaljukhoz, s ott átadták a megmentett pénzt
174  7,    II|                tekints alá; – nézd azt ott, ki a lángok között saját
175  7,    II|                 És Vavel Lajosnak, aki ott állt a háta mögött, magárak
176  7,    IV|           Visszatért dolgozószobájába. Ott volt az asztalán a királyi
177  7,    IV|                 Megengeded, hogy én is ott legyek az elfogadásán? –
178  7,    IV|          Marie-hoz siessen.~ ~A lányka ott állt mögöttük, ölébe leeresztve
179  7,    IV|         ágyfülkém előtt csak azért van ott, hogy a te szemed elől zárjon
180  7,    VI|              Akkor elmegyünk Sopronba, ott megesküszünk a templomban:
181  7,   VII|          leánycselédje, aki szolgálja: ott csendben, nyugalomban fog
182  7,   VII|          azokat a bizonyos asszonyokat ott a guillotine körül láttam
183  7,   VII|                szoknyácska, amiben még ott van a „valaki”, aki lót-fut,
184  7,  VIII|               oldalogtatta a csónakot. Ott átvette azt valami cseléd,
185  7,  VIII|               azután Wieland regényei, ott meg Pál és Virginia, Atalanta,
186  7,  VIII|          ablaka meg volt világítva. Az ott az étterem! – mondá Marie;
187  7,  VIII|                    Igen. Mind a ketten ott könyökölnek egymás mellett,
188  7,  VIII|               Hic, Mic, Panni és Miura ott ültek sorban a pamlagon,
189  8,     I|           hanem mint madárijesztő váz, ott feledve a tarló közepén,
190  8,     I|                halottakat eltemesse. – Ott hevertek azok harmincöt
191  8,     I| Kilencszáznyolcvanöt magyar férfi várt ott a maga hűs ágyára, s mikor
192  8,     I|                 hogy harminc nap alatt ott áll a csatatéren a nemesi
193  8,    II|           tömegmozdulatokra tanította; ott vonultak végig visszatértükben
194  8,    II|          lépett. A másik lépésével már ott volt a Szent István templomtéren.
195  8,    II|               kellett étkeznie; de biz ott alig fenhette meg a kését
196  8,    II|               használt semmi szép szó: ott kellett hagyni szép hölgyeket
197  8,    II|              és menyasszony búcsúznak, ott egy harmadiknak jelen lenni
198  8,   III|      spectabilis?~ ~– Hogyne volnának. Ott vannak feljegyezve az érdemrend-bizottság
199  8,   III|               míg én vissza nem térek, ott a szögletben találsz enni-,
200  8,   III|              találkoztak a szándékaik, ott is csak azért, hogy egymást
201  8,   III|            magamat emigráns főúrnak, s ott, mint ön tudja, Barthelmy
202  8,   III|          eldobott, elfeledett mindent, ott hagyta veszni a fényes vagyont,
203  9,     I|               Most lép a hajadonkorba. Ott hagyja-e őt a „Cythere dandárának”
204  9,     I|              írok?~ ~Jocrisse hirtelen ott termett az íróeszközökkel.~ ~
205  9,     I|                idegenek közé szabadul, ott kegyetlen pusztítóvá alakul
206  9,     I|              anya kétségbeesetten.~ ~– Ott kerestem őt fel: ott írta
207  9,     I|                   Ott kerestem őt fel: ott írta önnek ezt a levelet.~ ~
208  9,     I|                Hát hogy éled világodat ott a külföldön? Nem unatkozol-e
209  9,     I|          mogorva gyermek laknak benne. Ott jó lesz nekem lefekünnöm.
210  9,    II|           jelenet, amit látott.~ ~A nő ott térdelt kincseinek romjai
211  9,    II|              Az lehetetlen! Hogy ő, ha ott van, ahol én vagyok, egy
212  9,    II|                őróla festették le már. Ott halt meg a legrettenetesebb
213  9,    II|               Elment a Névtelen Várba. Ott most csend van és üresség.
214  9,   III|           vegye, felment a kastélyába. Ott kivette a falszekrényből
215  9,   III|              lobbanva a szabadban.~ ~– Ott ég el a hat ingecske – dörmögé
216  9,   III|             Katalin, a parasztruhában, ott ügetett mellette az öszvéren,
217 10,    II|                ajtót, a kis Lackó volt ott.~ ~– Itt van az idegen úr? –
218 10,    II|         acélgörgöny le van eresztve.~ ~Ott kell Cambray-nak lenni!~ ~
219 10,    II|              kell Cambray-nak lenni!~ ~Ott volt.~ ~Marie odasietett.
220 10,    II|             keresztül.~ ~A nemes lovag ott feküdt a puszta földön,
221 10,    II|         ajkadnak. Óh, eressz magadhoz! Ott nem messze tőled van egy
222 10,    II|             ide a pamlagra ledűlök; te ott maradsz az ágyfülke előtt,
223 10,    II|              Mitől félsz?~ ~– Ez az úr ott benn olyan csendesen fekszik
224 10,    II|                  Menjünk le Lizetthez. Ott akarok nála alunni.~ ~Bizony
225 10,    II|                magát:~ ~– Szent Isten! Ott egy férfi áll!~ ~A sötét
226 10,    II|            Erre, mint egy varázsszóra, ott hagyta védelmezőjét a leány,
227 10,    II|              hol fog megjelenni! Én is ott leszek! Meg a huszonnégy
228 10,    II|       huszonnégy Sátán-cimbora. S majd ott megmutatom, hogy mit tudok!~ ~–
229 10,    II|               Ahová az most törekszik, ott még a föld is meghajlik
230 10,    II|            föld az! S ahogy azok, akik ott találkozni fognak, beszélnek
231 10,    II|          szegődött most tábori kémnek. Ott bizonyosan rátalálok.~ ~–
232 10,    II|                négylovas parasztszekér ott várt a kastély kapujában;
233 10,    II|                a Fertő-parti füzeshez. Ott volt kikötve két dereglye,
234 10,   III|               ostoba szörnyeteget, aki ott mászkál keresztül a hercegi
235 10,   III|               utánunk Boldogasszonyig, ott vársz reánk, míg visszatérünk.
236 10,   III|           éjszaka nem szoktak átjárni. Ott utolérem őket.~ ~– Hanem
237 10,   III|      vesztegelni kell a szekérnek, úgy ott De Fervlans démonai a futókat
238 10,    IV|         legfőbb összeköttetésben volt, ott erős cölöptöltést húztak
239 10,    IV|               a nádasokban sok helyütt ott maradtak a levágott nádkupacok
240 10,    IV|      veszedelemből. Ahol nagy tűz van, ott mindjárt megjelenik a forgószelek
241 10,    IV|             idejük. De Fervlans megint ott volt csapatjával, ahol a
242 10,    IV|          megkísérteni a megkerülést.~ ~Ott szikes fehér síkság terült
243 10,    IV|            terült el nagy messzeségre. Ott a vidék népe seprűvel szerzi
244 10,    IV|           szépen elrejtőzik a víz alá, ott él egész éven át, hanem
245 10,    IV|              indák összekunkorodnak, s ott várnak elbújva a jövő tavaszig.~ ~
246 10,     V|         megfogta a kezét, s megkísérté ott marasztani.~ ~– Ne jőjj
247 10,     V|          pomogyi berkekhez közelített, ott Vavel csapatjának egy részét
248 10,     V|             piros kendővel a fején. Az ott egy szódafőző. Jól ismerem
249 10,     V|                 Vavel úr főcsapatjának ott kell tartalékban lenni.
250 10,     V|             azzal, hogy azt a nádkúpot ott a füzes közepén felgyújtjátok.~ ~–
251 10,     V|              kiálta nevetve.~ ~A hölgy ott a dombtetőn hogy tombolt
252 10,     V|                becsületére vált volna, ott termett De Fervlans lova
253 10,     V|            összeesett; hanem a kardját ott hagyta: markolatig döfve
254 10,    VI|           egész a hídig üldözték őket. Ott a menekülők egy csapatja
255 10,    VI|             semmibe markolva. Mit akar ott? Láthatatlan ellenséget
256 10,    VI|    mozsárvirágokon, mint korán reggel, ott ragyog a harmat; csakhogy
257 10,    VI|               mely oly magányosan állt ott a dsindsás közepén, már
258 10,    VI|                nem fogja nekik prédára ott hagyni a kedvesét.~ ~Egyszer
259 10,    VI|              markotányosné-készülékeit ott nem hagyta volna az öszvéren,
260 10,    VI|               vizet.~ ~Hiszen víz volt ott körös-körül mindenütt; de
261 10,    VI|          csengettyűs virág bőven terem ott a zsombikok alján; azzal
262 10,    VI|            melyiket észre sem venni? – Ott térdelt a rongyos közvitéz
263 10,    VI|             sisak ernyőjét, s tartotta ott, amíg az ivott.~ ~– Köszönöm,
264 10,    VI|             Lackó fiam kísérte – ezóta ott vannak.”~ ~Óh, hogy ápolgatta,
265 10,    VI|                A volónok közül is több ott veszett, s Vavel Lajos a
266 10,    VI|                 és elküldte Komáromba. Ott volt a tábori kórház.~ ~
267 10,    VI|              akkor a démonok csakugyan ott lepték volna a menekülőt.~ ~
268 10,    VI|                 s a nemesi felkelő had ott fog összeseregleni; ott
269 10,    VI|                ott fog összeseregleni; ott alakul rendes hadcsapatokká,
270 10,    VI|         nagyobb csata fejlődhessék ki. Ott tehát egész bátorságban
271 10,    VI|          osztrák tisztek valamelyikébe ott a főhadiszálláson belé ne
272 11,     I|           látta elővezetve: a jó barát ott feküdt már valahol a szép
273 11,    II|                Bruckig meg sem pihent. Ott egypárszor összeverekedtek
274 11,    II|         vonultak a dobrokai halomig, s ott megint hadrendbe álltak.~ ~
275 11,    II|              Győrnél, se nem végződött ott: és ott is – majd meglátjuk,
276 11,    II|               se nem végződött ott: és ott is – majd meglátjuk, hogy
277 11,   III|               harmadnapos hideg, azért ott kellett neki maradnia az
278 11,   III|        fegyvert? Elment a városházára: ott sem adtak neki. Utoljára
279 11,   III|               valami bakter hagyhatott ott; azt nem is kérte, csak
280 11,   III|                biz a két keresztfiamat ott nem hagyom, mert megöl a
281 11,   III|               de még a Varga István is ott van ám a József-huszároktól.
282 11,   III|              úgy összevissza csókolták ott a front előtt Bereczky Mártont,
283 11,   III|               látunk, s meglehet, hogy ott sem látunk.~ ~Ez este a
284 11,    IV|            magaslatokat megszállják, s ott az ellenség rohamát egyszer
285 11,    IV|        csapatjai. Ki-ki helyet foglalt ott, ahol legcélszerűbbnek találta.
286 11,    IV|              Íme alig ülhettek le, már ott kellett hagyni az asztalt,
287 11,    IV|               András ahol megjelentek, ott elszéledt az ellenség, vagy
288 11,    IV|           ellenség, vagy halva maradt. Ott azután elkezdtek rá ágyúzni;
289 11,    IV|               Ezalatt a nádor folyvást ott járt a csatatéren. Kíséretében
290 11,    IV|         díszöltönyéről, érdemcsillagai ott fénylettek mellén, mintha
291 11,    IV|            Hohenlohe dragonyosok és az Ott huszárok tettek egyszer –
292 11,    IV|               kicsordult a könny. Ő is ott lehetett Landsknechtsschild
293 11,    IV|            egész sereggel Komáromhoz s ott átkelni a Dunán.~ ~Hanem
294 11,    IV|          minden csapat állt, és feküdt ott, ahova a mennyei gondviselés
295 11,    IV|           étlen, szomjan, mint társaik ott kinn a mezőn, vágtattak
296 11,    IV|                két bajtársa nem hagyta ott veszni. Odavették a két
297 11,    IV|                ki egész terjedelmében; ott voltak a pesti és veszprémi
298 11,    IV|       hathatósabb. A Viczay-ároknál is ott voltak mind a ketten lóháton.~ ~–
299 11,    IV|               hogy lebukott a lováról. Ott hagyták halottul. De nemsokára
300 11,    IV|         felocsúdott. A francia lovasok ott toporzékoltak körülötte.
301 11,    IV|             ezrednek leszerelték, s az ott hevert az útfélen.)~ ~A
302 11,    IV|            kezeszennyét az ellenfelén (ott levágatta ötven lovasát,
303 11,    IV|                az országút mély árkán, ott azután kötelet kötöttek
304 11,    IV|              ez, ki maga a kíséretével ott volt a balszárny tusáinál,
305 11,    IV|             előre, előre! Az ágyútekék ott búgtak el soraik között:
306 11,    IV|             uraló dombokat, s azzal az ott harcoló gyalogság minden
307 11,    IV|             védő magaslaton felállítá. Ott harcolt még a felállított
308 11,    IV|   bosszontották ifjabb ismerősei, ő is ott volt Győr alatt mint hadnagy.
309 11,     V|            Délre eljutottak Bánhidáig: ott a Vérteserdő alja, a szép
310 11,     V|              minden bokor szállást ad. Ott letelepedének, és hozzáfogtak
311 11,     V|          félbeszakadt mulatság közepén ott döcögött végig az a szekér,
312 11,    VI|           komáromi szekeresgazdához, s ott helyre épülheté, amit ott
313 11,    VI|              ott helyre épülheté, amit ott elvesztett – nem a hansági
314 11,    VI|               egy utócsapat.~ ~Maig is ott vannak még ezek a kezdetleges
315 11,    VI|              újszőnyi homokdombokig, s ott két (!) nyolcfontos ágyúval
316 11,    VI|            csendesen vonult fel Ácsig. Ott volt az alkirály főhadiszállása.~ ~
317 11,    VI|      szorították közbe a piac táján.~ ~Ott harcolt a közelében Sátán
318 11,   VII|          haditanácsra. A vezéren kívül ott volt Eszterházy János gróf,
319 11,   VII|                 mire besötétedett, már ott sikamlott végig keskeny
320 11,   VII|                 egyet villant, a golyó ott fütyült el feje fölött,
321 11,   VII|          kikerülnie. Másnap reggel már ott volt Komáromban, s átadta
322 11,   VII|           dereglyéken, dunai malmokon. Ott vártak rájuk erős készülettel.
323 11,   VII|               a rendes út hosszában, s ott egy Horatius Cocles sokat
324 11,   VII|        felfordult világ!~ ~Harmadnapra ott voltak Keszthelyen: a Balaton
325 11,   VII|           ágyújokat meg egy haubicokat ott fogta, miket azután a nádor
326 11,   VII|          kivonult eléjük Új-Szőnyig.~ ~Ott üdvözölte őket a hős vezér,
327 12,     I|              Laci, ha csak személyesen ott nem lett volna. Szegény
328 12,     I|               fogadták meg. Most aztán ott van ni. Napóleon, csak egy
329 12,     I|           találtam közülők élve, pedig ott csavarogtam keresztül-kasul
330 12,     I|              húgait.~ ~– Az alispán is ott van?~ ~– Ott ám. Ő is kapitulált,
331 12,     I|                alispán is ott van?~ ~– Ott ám. Ő is kapitulált, de
332 12,     I|               az asszonyságok kedveért ott maradt a városban továbbra
333 12,    II|                annak a csodájára, hogy ott a Bakony tölgyesei között
334 12,    II|            kellett azokat hagyni, mert ott útjokat állta a Marcal és
335 12,    II|               folyam közötti szigetbe. Ott megvonult éjszakára. S azt
336 12,    II|              mester azonban nem maradt ott pihenni, hanem átvitette
337 12,    II|              visszatér ön, annál jobb. Ott, abban a kerek sáncban fogom
338 12,    II|          használnak a fürdőhöz. Vannak ott házak, ahová ön visz bennünket?~ ~–
339 12,    II|            házak.~ ~– S mivel fogom én ott a hosszú időt tölteni, amíg
340 13,     I|           szándékoztak őket elfogadni. Ott álltak már egész hadirendben.~ ~–
341 13,     I|                fognak visszavonulni, s ott megvárják, míg újabb rendelettel
342 13,     I|                egy éjszakával hamarább ott leszek Győrött, mint ön,
343 13,     I|         zsebkendőjét arca elé kapta, s ott tartotta addig, amíg csak
344 13,     I|  fagyöngybokrot, ami azt jelenti, hogy ott bort mérnek, s özönlött
345 13,     I|               alispán hajdúja strázsál ott most.~ ~Vavel sarkantyúba
346 13,     I|          folyosóról betért a konyhába: ott Sátánnéval találkozott,
347 13,     I|               férfihangokat hallott, s ott három ismerőst talált: az
348 13,     I|        bútorokat, még a négy macska is ott mosdik az ablakpárkányon
349 13,     I|                pamlagon, s a két kutya ott fekszik a hímzett vánkoson,
350 13,     I|           vánkoson, s a szoba mélyében ott áll a mennyezetes ágy, kígyós
351 13,     I|             Vőlegény és menyasszony.~ ~Ott álltak egymással szemközt,
352 13,     I|          szenvedett, s akinek a hamvai ott porlanak abban az acélszekrényben;
353 13,     I|              Névtelen Vár! – Hagyjátok ott. – Ne lépjetek bele többet.
354 13,    II|                 Ezt a jelvényt kirakta ott a pázsit fölé azokból a