Rész, Fejezet

 1  1,     I|      XVI. Lajos fia csakugyan meghalt, miután három esztendeig
 2  1,   III|    leányáról maradt önre, aki meghalt.~ ~– Úgy van – szólt az
 3  1,   III|     az én kis húgom volt, aki meghalt. Ide üljön mellém, szép
 4  4,   III|      szorítva.~ ~– Nos? Talán meghalt? – kérdé, ijedtségtől kerekre
 5  4,   III|         Arról szó sincs, hogy meghalt volna, hanem csak elájult,
 6  4,    IV|    aki leányostól együtt majd meghalt éhen. Attól fogva a medvék
 7  5,     V|     mi lett belőle azután. Ha meghalt helyettem, nyugasztaljao
 8  7,   VII|     ön elhagyni.~ ~– Mert már meghalt.~ ~Lizett, anélkül, hogy
 9  9,    II| visszakértem.~ ~– Óh Istenem! Meghalt?~ ~– Nem! Megöletett! Kegyetlenül,
10 11,    IV|       S félrehúzta magát – és meghalt. ~ ~A franciának volt haditerve.~ ~
11 12,     I|    Hiszen tetszik tudni, hogy meghalt.~ ~– Igen. Megírták.~ ~S