Rész, Fejezet

 1  6,     I|                 Az utolsó vigasz egy haldokló embernek. – Bűnös voltomat
 2  6,     I|        Mindezt cselekedtem – hörgé a haldokló.~ ~– S azt hiszed te, hogy
 3  6,     I|             lenni!~ ~Azzal felkelt a haldokló ágya széléről, s az ajtó
 4  6,     I| imádságoskönyvét. Keresse ki benne a haldokló ember imáját.~ ~– Óh, azt
 5  6,     I|        gyöngéd kezével végigsimítá a haldokló hű szolga arcát.~ ~E kéz
 6  6,    II|                 Vavel Lajos alakja a haldokló szolgával folytatott párbeszéd
 7 10,     I|          megölt egy angol tisztet. A haldokló ellenség arra kérte, hogy
 8 10,    VI|     pocsolyában még lubickol valami. Haldokló, aki nem akarja elhinni,
 9 10,    VI|            sarkával homokot rúgott a haldokló szeme közé. – Te fekszel
10 10,    VI|             mintha annak tartalmát a haldokló arcába akarná önteni.~ ~
11 13,     I|                A kórodába hívták egy haldokló sebesültet meggyóntatni.~ ~–