Rész, Fejezet

 1  3,   III|  nyílt meg, s a megszólaló hang nem Lajosé volt, hanem a
 2  4,    II|  tette ön azt.~ ~– Az csak hang volt. – Szóljon ön. Lát
 3  4,    II|   Az alak itt áll; hanem a hang ott marad, az ezer lépésnyi
 4  5,   III| előtt is ismerős volt ez a hang. Most is, mikor reggelenkint
 5  6,     I|  emberi gondolat, s ha van hang, mely az emberhez kérdést
 6  8,   III|  úszni? – kérdé egy fiatal hang onnan hátulról.~ ~Bernát
 7 10,    II|   az ajtó mögül egy mérges hang rivallt elő:~ ~– Mit akarsz
 8 10,    II|  arca mutatta, hogy nevet, hang nem kísérte azt. Azon nevetett
 9 10,    II|    tekinte a kedves csengő hang kútforrása felé, s kezével
10 13,    II|   valami szokatlan jajgató hang vegyülne.~ ~Mikor a dereglye