Rész

 1    I|         fejével.~ ~- Azért keresett föl ugy-e, mert szerelmes belém?...
 2   II|            vagy a jó szíve ébredt-e föl a furcsa látogatás után:
 3   II|           vagy két óra hosszat járt föl és alá a könyvtárszobája
 4  III|               A leányom! - kiáltott föl Cauders megdöbbenve.~ ~-
 5  III|         eltávozott, megigérte, hogy föl fog nézni a Caudersék rendes
 6  III|           rosszabbik frakkját veszi föl s csöppet se fog azon igyekezni,
 7   IV|             verejtékes arccal tárta föl a fényes fogatok ajtaját
 8   IV|           két középkori apród tárta föl előtte a teremsorba vezető
 9   IV|         Lászlóffy kiváncsian ütötte föl a fejét.~ ~- Kovács doktor? -
10   IV|           ember csak érette áldozta föl egy estére a lakása csöndjét
11   IV| antipatikusnak és rokkantnak tünjék föl? Lehet-e egyáltalában áldozat,
12    V|         hogy én ma ballábbal keltem föl. Annyi légvonat sincs itt,
13    V|           szerepét. A színészek már föl se vették, de idegen ember,
14    V|      pillantásai. Csak akkor derült föl, mikor végre egészen a közelébe
15    V|            Arra kérem, hogy keresse föl mielőbb apát és mondja meg
16    V|         kedves művészem, - kiáltott föl Cauders meglepetve. - Sohase
17    V|            tapsolt.~ ~- Igen, igen, föl fog jönni, én hívom meg...
18    V|           szórakozottsága csakhamar föl is tünt a figyelmes házigazdának.~ ~-
19    V|            füstjébe, majd szótlanul föl és alá sétált a dohányzó
20    V|     genreben szinte nagyobbnak tünt föl, mint összes, eddigi alakjaiban...
21    V| színészkedéshez, szemlesütve állott föl a helyéről. És anélkül,
22    V|           drágaságokkal diszítik is föl tehetetlen és szögletes
23    V|             apai háztól? - kiáltott föl a regényes mrs. Black, a
24    V|       selyem utazó­köpennyel, huzta föl az előszobában a keztyűjét,
25    V|          volt igaza? Az életemet is föl mertem volna tenni arra,
26    V|                Mit akar, - kiáltott föl majdnem durván, - miért
27    V|     megálltak, Ella finnyásan húzta föl az orrocskáját.~ ~- Oh,
28    V|        ingujjas pincérek szolgálják föl a vacsorát.~ ~Jó darabig
29    V|           jámbor mosolygással húzta föl a vállát.~ ~- Étlap? Az
30    V|        Black türelmetlenül tipegett föl meg alá a gyalogjárón.~ ~-
31    V|             bivalynyaku ifju szállt föl a kupéjukba, aki éles szemével
32    V|            kerülnek ide? - kiáltott föl a híres verekedő vidáman. -
33   VI|       szomoru fogságomnak... Jöjjön föl holnap estefelé bármikor, -
34   VI|             hogy az üzlet rohamosan föl fog lendülni, lelkes hangon
35   VI|        Miért búsul?~ ~- Én? - riadt föl Lászlóffy a gondolataiból. -
36   VI|        Rábai doktor sápadtan ugrott föl a helyéről, egy pillanatig,
37   VI|           portás hajlongva nyitotta föl előtte a kaput.~ ~- A méltóságos
38   VI|          bejelentés nélkül vezessék föl hozzá...~ ~- A búcsuzás
39   VI|   hálálkodását végighallgatta, tünt föl előtte egész nagyságában
40   VI|           naiv félelmével tekintett föl megdöbbent házigazdájára.~ ~-
41   VI|         színész kérdőleg pillantott föl, Cauders pedig kíméletlenül
42   VI|      színész most magánkívül ugrott föl a helyéből... A sértések
43   VI|       nyugodt félórámat sem áldozom föl az egész vagyonáért, elhiheti...~ ~
44  VII|           valahogy, mert néhanapján föl szokott rándulni a birtokáról
45 VIII|          Józsefvárosból, - kiáltott föl meglepetve. - Még pedig
46 VIII|    bemutassam... Ő csak reggel jött föl, s már holnap délben visszautazik,
47 VIII|             országába mennek, hanem föl az északi vidékekre, a fjordok
48   IX|        nálunk járt... Nem nyitottam föl az ajtót, mert nagyon megdöbbentem,
49   IX|             színész sápadtan ugrott föl az asztal mellől.~ ~- És
50   IX|             hogy eljött? - kiáltott föl a színész megdöbbenve.~ ~-
51   IX|        szinte izzóvá lett. Jó ideig föl meg alá járt a szobában,
52    X|          hagyjam békén aludni, amíg föl nem ébred...~ ~Ella bement
53    X|           Akkor menjen le és hívjon föl valahonnan egy hordárt.
54   XI|      Goldschmiedje lesz, - kiáltott föl Ella kissé ijedten. - A
55 XIII|    menyecske, aki szégyenkezve keni föl a vajat a kalácsra, s egy