Rész

 1    I|                  A nevem - mondta még kissé félénken, - Cauders Ella.
 2  III|         vetett a szivarjára, de aztán kissé zavartan sütötte le a szemét.~ ~-
 3   IV|           ragyogó miliője elkábította kissé. Hasztalan volt embergyűlölő
 4   IV|          bizonyos öngúnnyal.~ ~Kövér, kissé hanyag eleganciáju úri ember
 5   IV|              mondom...~ ~Körülményes, kissé akadémikus ízü fejtegetésbe
 6   IV|            volt ez, egy vörösesszőke, kissé rácsoló, de egyébként nagyon
 7   IV|                A körülöttük álló urak kissé gúnyosan néztek össze, a
 8   IV|              általános megrökönyödés, kissé elpirulva, de cinikusan
 9   IV|     eltitkolnak előtte...~ ~A színész kissé elképedve helyeselt, Lesbia
10   IV|          szemmel bámultak rá, az urak kissé irigykedve szemlélték a
11   IV|       végig­botorkált, fájdalmasan, s kissé megdöbbenve, ezt gondolta:~ ~-
12    V|               tavaszias verőfényben - kissé jobb kedve volt, mert ünnepnapon
13    V|                A Lászlóffy pillantása kissé félénken révedezett a szokatlan
14    V| leány­ismerő­seinek, a vőlegény pedig kissé szégyenkezve, de frivol
15    V|               megvárattam? - kérdezte kissé kacérul.~ ~- Oh dehogy...
16    V|             öreg Cauders magához tért kissé.~ ~- Szivaroztunk és a mester
17    V|                 Nézze, - szólott Ella kissé sápadtan, - akarja, hogy
18    V|          emlékezett a borotvált képü, kissé haragos utasra.~ ~- Stimmt,
19    V|                    No, nyugodtabb egy kissé, mint tegnap?~ ~Ella válasz
20    V|            jól esik, ez megkönnyebbít kissé...~ ~Fuldokló zokogásba
21    V|             Azt hiszem, hogy meglepte kissé a levelem, - súgta Ella
22    V|      Budapesthez, mikor Rábai doktor, kissé becsipve, az Elláék kupéjába
23   VI|         Separé...~ ~Lászlóffy eközben kissé megdöbbenve lépett közelebb
24   VI|            szabadságot...~ ~A színész kissé megilletődve ült a helyén,
25   VI|               fölhúzta a szemöldökét, kissé közelebb hajolt a színész
26   VI|          gentleman jó negyedóra múlva kissé szégyenkezve tért vissza
27 VIII|             boldo­gok, jókedvüek, sőt kissé bolondok voltak, hogy a
28 VIII|            mig a társaság hangosan és kissé rendszertelen előadás­ban
29   IX|            hiszen jó helyen van... Ha kissé ridegebben fogadtam, mint
30    X|             kisasszony akkor ügyeljen kissé a rántásomra.~ ~Amíg a gazdasszony
31   XI|             lesz, - kiáltott föl Ella kissé ijedten. - A Közgazdasági
32  XII|             asszisztált, két álmos és kissé zilált művész, akiknek ugyancsak
33  XII|              helyiségéből kijöttek, - kissé ijedten és meghatottan jöttek
34 XIII|         kacérul): Tetszem magának egy kissé?~ ~A férfi (szemrehányólag):
35 XIII|                  A férfi: Dehogy. Egy kissé szédülök, de ennek nincs
36 XIII|          mintha csakugyan meleg volna kissé... Talán jó lenne, ha orvost
37 XIII|             lassan, szabályosan - sőt kissé hangosan - lélegzik. Elaludt.~ ~