Rész

 1    I|           is nevetni fog azon, hogy ilyen bolondságra gondolt... A
 2  III|          óriási íróasztal, - mindig ilyen íróasztalról álmodott ő
 3  III|         nyelte le a kortyokat, mert ilyen teát még csakugyan nem ivott.
 4  III|         ramsteaknál többet... De az ilyen tea már csakugyan megéri,
 5  III|       fiatal leányokat, ugyebár? Az ilyen bájos kis teremtés más szemmel
 6  III|          Ezért gondoltam arra, hogy ilyen fiatalon férjhez adjam...~ ~
 7   IV|             valami pusztai ispán az ilyen leányt szereti, de hogy
 8   IV|          csevegő... Igazán nem volt ilyen élvezetem azóta, hogy ifjukoromban
 9   IV|             hogy régen nem mulattam ilyen jól, mint ma este...~ ~Amíg
10    V|      becsipett állapotban juthatnak ilyen szamár­ságok az ember eszébe...
11    V|        vagyok... Szeretem, mikor az ilyen taplószívü, vén komédiás,
12    V|              hogy nincs igaza, s az ilyen helyeslés még jobban fölbőszítette,
13    V|         hírek közé a jelenvoltakat. Ilyen célokra nagyszerüen megfelel
14    V|    hozzáköti az egzisztenciáját egy ilyen nyápic, vízfejü sihederhez...
15    V|             vitatják, hogy éppen az ilyen házasság szerencsés... Ahol
16    V|   ostobaságban is gyöke­rezhetik... Ilyen badarságot csak a vidéki
17    V|           gyanította, hogy az ember ilyen délelőttöket is megérhet.
18    V|        mihamarabb megundorodnám, ha ilyen könnyel­műségre képes lennék...~ ~
19    V|         szerény, miért tartja magát ilyen kevésre? Hát az ország első
20    V|      megszólalt:~ ~- Hogy kerül ide ilyen váratlanul?~ ~A leány fölállott,
21    V|          ahol én lakom, szakasztott ilyen korcsma van, de ott hordárok
22    V|     hallgatta.~ ~- Érdekes, hogy az ilyen ember kis korcsmában énekel...
23    V|                 Köszönöm szépen, ha ilyen gyorsan kiábrándul belőlem...
24    V|             hittem volna, hogy maga ilyen gyáva!... Azt hittem, hogy
25    V|     megszólalt:~ ~- Ha minden férfi ilyen, akkor mi leányok bizony
26    V|            büszkék... Hát csakugyan ilyen rettenetes dolog a szent
27   VI| pökhendiségnek tartom, hogy a nevét ilyen társaságban az ajkára veszi...~ ~
28  VII|     vétettem, mit követtem el, hogy ilyen együgyüvé és nevetségessé
29 VIII|          foltjai...~ ~- És Ellácska ilyen hamar beleegyezik abba,
30 VIII|         bólintott.~ ~- Igen, bizony ilyen az élet, tisztelt mester...
31   IX|           történt? Ha még tovább is ilyen gyermek­módjára viselkedik,
32  XII|         ebben a csöndes kis lányban ilyen nagy hős rejlik? Mert ugyebár,
33  XII|            áldozatukba került, hogy ilyen hajnali órákban talpon legyenek.~ ~
34  XII|              imponál nekem, hogy az ilyen dédelgetett, finom kis princessznek
35  XII|           Sohase hittem volna, hogy ilyen derék, ilyen jószívü ember...
36  XII|            volna, hogy ilyen derék, ilyen jószívü ember... Most már
37 XIII|             friss volt a levegő. Az ilyen éjjeli kirándulást mindíg