Rész

 1    I|  megvásárolja...~ ~- A kövér Kovács doktor, aki a mult évben képviselőnek
 2   IV|             föl a fejét.~ ~- Kovács doktor? - kérdezte nyájasan.~ ~-
 3   IV|        Bármiről is volt szó, Kovács doktor fitymálva vonta félre az
 4   IV|             vagy Marconiról, Kovács doktor szánalmasan intett a kezével.~ ~-
 5   IV|             kezére pályázik. Kovács doktor némán állta a szemlét, aztán
 6   IV|           kiváló élvezetért, Kovács doktor nagy méltánylattal bólintott:~ ~-
 7    V|       nevetve bólintott.~ ~- Kedves doktor úr, magától is furcsa dolog,
 8    V|          valamikor asszonyt is?~ ~A doktor derülten karolt a művészbe.~ ~-
 9    V|            nagyot nevetett a furcsa doktor tréfáján, aztán megállt
10    V|         esküvőt nem láttam.~ ~Rábai doktor kedveskedve fogta karon
11    V|           baj támad később.~ ~Rábai doktor gúnyosan elnevette magát:~ ~-
12    V|         ahogy megfordult, s a Rábai doktor hideg tekintetével találkozott,
13    V|           van olyan jó, mint Kovács doktor, aki után egy egész leánygeneráció
14    V|     fölismerte Cauders Ellát. Rábai doktor volt, a híres krakéler,
15    V|            Budapesthez, mikor Rábai doktor, kissé becsipve, az Elláék
16    V|         múlva Budapestre ért, Rábai doktor előzékenyen fölajánlotta
17    V|           elváltak egymástól. Rábai doktor elvitte Lászlóffyt a lakásáig,
18   VI|            a karosszékbe, de Kemény doktor, az egyik szóvivő fiatal
19   VI|         szembetünő volt, hogy Rábai doktor tréfásan a vállára ütött:~ ~-
20   VI|             ajkára veszi...~ ~Rábai doktor sápadtan ugrott föl a helyéről,
21   VI|           szaváért helyt áll...~ ~A doktor dühösen vállat vont, aztán
22   VI|          múlva állítottak be. Rábai doktor jóindulatu mosollyal nézett
23   VI|            tapasztalták, hogy Rábai doktor szinte nyájasan odakínál­kozott
24   VI|       centiméternyi vágást ejtett a doktor széles mellkasán, amire
25  VII|        fürkészve nézett a lelkesülő doktor szemébe, azzal a titkos
26  VII|            Kik? - kérdezte Horovicz doktor.~ ~- Ott vannak mindjárt
27 VIII|      színész mosolyogva.~ ~Felült a doktor kocsijába, s elvitette vele
28 VIII|      Ellához mit szól? - kérdezte a doktor, amikor már a társaság összes
29 VIII|      búcsuzóul a kezét nyujtotta, a doktor fejbólintva így szólott
30 VIII|           készültek, mikor Horovicz doktor, a társaság egyik tagja,
31 VIII|           elhagyta, amikor Horovicz doktor egy kurtakabátos, darutollas,
32 VIII|           ismét megálltak, Horovicz doktor kedveskedve szólt a művészhez:~ ~-
33  XII|             akadt az útjukba. Rábai doktor volt, a híres krakéler orvos,
34  XII|            félreismertem...~ ~Rábai doktor lekísérte őket a kocsiig,
35  XII| türelmetlenül Lászlóffyé­kat: Rábai doktor, aki a kezében egy malomkőnagyságu
36  XII|            őszinte, - tette hozzá a doktor naiv izgalommal. - Most
37  XII|           üveges pályaházból...~ ~A doktor egy pillanatig megállott