Rész

 1    I|   magánkivül rebegte:~ ~- Bocsánat, mester, bocsánat, de ne utasítson
 2    I|    gazdasszony ijedten kisurrant, a mester szeme pedig szinte rajta
 3    I|   nyomo­ruságot és a nélkülözést. A mester ámulva nézte, aztán jóindulattal
 4    I|           Ella. Apát talán ismeri a mester, hiszen apát mindenki ismeri...
 5   IV|         kérdezte nyájasan.~ ~- Ha a mester úgy akarja, hát tudornak
 6   IV|           Kövér állat vagyok, úgy-e mester, azt gondolja? Az nem baj,
 7   IV|       forduló Lászlóffyhoz. - Stern mester éppen a minap adta elő a
 8   IV|            látta.~ ~- Ki az a Stern mester?~ ~- A sánta Stern a Nyugati
 9   IV|               ugyan hagyja tisztelt mester... Ez csak amolyan szalon­kifejezése
10   IV|           bólintott:~ ~- Mondhatom, mester, hogy ön még nálam is különben
11    V|     szerelem kell magának, tisztelt mester, hanem jó meleg tricot,
12    V|        minden szavát.~ ~- Igaza van mester, alapjában véve igaza van...
13    V|             hogy nem láttam, kedves mester.~ ~- Csakugyan annyi lesz
14    V|           is, - apropos, nem jön el mester a Dömjén Sala esküvőjére?~ ~-
15    V|            kibérlik őket?~ ~- Hát a mester semmit sem tud az E N Sz
16    V|          koronával...~ ~- Jöjjön el mester, úgyse látott még ilyesmit.
17    V|         elnevette magát:~ ~- Kedves mester, ne akarja elhitetni velem,
18    V|             önnek valamit, tisztelt mester...~ ~- Nos?~ ~- Azt mondom,
19    V|             irigység emészt, kedves mester. Nézzen csak jobbfelé, -
20    V|        kissé.~ ~- Szivaroztunk és a mester minapi híres szerepéről,
21    V|         verekedő vidáman. - Nini, a mester is, akiről a minap azt olvastam,
22    V|           Ez igazán egyszerü dolog, mester. Kardpárbajom volt két idevaló
23    V|          elpalástolja.~ ~- Az, édes mester, hogy minden ember ostoba,
24    V|             művész iránt is, kedves mester, a művész iránt is... De
25   VI|        riadal fogadta.~ ~- Hurrá, a mester, ez aztán a ritka vendég...
26   VI|         szószátyárkodásait... Nem a mester gorombáskodott önnel, hanem
27   VI|            fogadta őket.~ ~- Kedves mester, - mondta Kemény Miska, -
28   VI|           elégtételt kérjünk...~ ~A mester komoly arccal bólintott:~ ~-
29   VI|      próbáról a híres színészt.~ ~- Mester, - mondta félénken, - ha
30 VIII| úri­asszonyt operált...~ ~- Jónapot mester, - kiáltotta nyájasan Lászlóffy
31 VIII|             Hát a doktorság, kedves mester, az orvosi prakszis... Három
32 VIII|             fölismerte:~ ~- Nini, a mester kimozdult a Józsefvárosból, -
33 VIII|          szólott:~ ~- Engedje meg a mester, hogy a vendégünket, Mayer
34 VIII|        szólt a művészhez:~ ~- Ugy-e mester, följön velünk félórára
35 VIII|             ilyen az élet, tisztelt mester... A kis lányoknak az a