Rész

 1  III|          Nemcsak velem tesz jót, hanem egy hóbortos gyermekkel
 2   IV|       hiszem, nemcsak a leányok, hanem az asszonyok is...~ ~S rózsás
 3   IV|     ötven­három évére gondolnak, hanem a hódító gavallérokra, akiket
 4   IV|       nem a butaságba szerelmes, hanem a női gráciába, - ez pedig
 5   IV|          Ne bomolj, édes öregem, hanem adj elő valami bolondságot...
 6   IV|         közben... Nem deklamált, hanem mesélt, de úgy, hogy minden
 7    V|        magának, tisztelt mester, hanem jó meleg tricot, hogy meg
 8    V| képzelődésről van szó Lászlóffy, hanem tényekről. Apát nagyon tisztelem
 9    V|        Nem az apa fog vele élni, hanem én, s így az ő ízlése ebben
10    V|        nemcsak a teájáról híres, hanem a feketekávéjáról is. Amíg
11    V|           hogy nemcsak szeretem, hanem becsülöm is...~ ~A színész
12    V|         az ideálját találta meg, hanem csak a bábút, akit érzésének
13    V|         Vagy ne is felejtsen el, hanem őrizzen meg a szívében,
14    V|          a gallok vidám földjét, hanem a zöld Styriát vallotta
15    V|          félek én, kicsi szívem, hanem az előzményektől... Ha már
16   VI|        mert beszélni akar velem, hanem azért is, hogy egy szegény
17   VI|     mester gorombáskodott önnel, hanem Lászlóffy, a magánember,
18  VII|      hallgatta a szép tósztokat, hanem folyton arra az üres páholyra
19 VIII|        Még pedig nem Budapesten, hanem a gógánfai kastélyban, a
20 VIII|        át magát az indulatainak, hanem mosolyogva, szinte a gyönyörüség
21 VIII|        banális országába mennek, hanem föl az északi vidékekre,
22   IX|        mert nagyon megdöbbentem, hanem az ablakon keresztül megkérdeztem
23   IX|           de nem a Nádor-utcába, hanem pár lépéssel odébb: le a
24   IX|         síró gyermek volt többé, hanem a szerelmes, a szenvedélyében
25    X|         van nála, ne várakozzék, hanem beszéljen vele...~ ~Mikor
26 XIII|         nem az ő Lászlóffyja ül, hanem egy beteges, kimerült, öreg