Rész

 1    I|        gesztust csinált, - ahhoz sohase elég öreg az ember, hogy
 2   IV|        öregedő férfi mámora, aki sohase volt úri leányok közt, de
 3   IV|        megindulásnak, a mámornak sohase fogta még el ily szédületes
 4   IV|           hogy elfáradt hozzánk. Sohase fogom elfelejteni, hogy
 5   IV|         színész úgy érezte, hogy sohase volt ily fiatal, mint most
 6   IV|         ily fiatal, mint most és sohase fogta még el ennyire a szerettetés
 7    V|    tökéletlen világon vándorolt, sohase gyanította, hogy az ember
 8    V|        föl Cauders meglepetve. - Sohase tudtam, hogy Montenegróval
 9    V| színésznek és hálásan szólt:~ ~- Sohase fogom elfelejteni, hogy
10    V|          hogy én nem szeretem és sohase tudnám szeretni...~ ~Higyje
11    V|        az öt neveletlen árváját? Sohase fogom elfelejteni a jóságát,
12    V|         útra keljen... Oh, többé sohase lesz bátorságom ahhoz, hogy
13    V|     elhiheti, nem csal meg... Ha sohase volt szerelmes, most bizonyosan
14    V|          a fejét.~ ~- Lászlóffy, sohase hittem volna, hogy maga
15    V|   családi tűzhelyünknél... Soha, sohase fogjuk elfelejteni, hogy
16  VII|          Lászlóffy csakugyan még sohase játszott annyi művészettel,
17  VII|    fölfor­gatták? Bizonyos, hogy sohase lesz többé egy nyugodt órám,
18  VII|         évemből csúfot űz?... Ha sohase látom, most békén olvasnám
19   IX|         Apa, a maga jószántából, sohase fog beleegyezni ebbe a házasságba...
20    X|        miattam megbetegednék!... Sohase lenne egy boldog napom többé
21   XI|         boldoggá tegyem... Soha, sohase fogom elfelejteni azt az
22  XII|    Becsületemre mondom, hogy még sohase imponált nekem semmi a világon,
23  XII|     elérzékenyülve dörmögte:~ ~- Sohase hittem volna, hogy ilyen
24 XIII|         még a kavicskő se árt... Sohase volt olyan jó étvágyam,
25 XIII|       gyönyörü volt minden, hogy sohase láttam még hasonlót... Én