Rész

 1    I|           diplomatákat játszom?... Szegény kicsike, hát maga azt hiszi,
 2   IV|         ártatlanságokat már csak a szegény Ligeti Juliskának kell játszania
 3   IV|            az eszemben, hogy ezt a szegény, naiv gyermeket még jobban
 4    V|      tricot, hogy meg ne fázzék... Szegény kis baba, - no ez ugyan
 5    V|       ötvenbe, egy mágnás - még ha szegény is - százba. A Stuxék esküvőjén
 6    V|         tenni... És mi öröme lenne szegény apának is abból, ha egy
 7    V|    kor­különbségről, de a vagyona, szegény kis barátnőm, a vagyona!...
 8    V|      lobogója alatt tolakszik be a szegény nyárs­polgár életébe...~ ~
 9    V|          hiu volt a reményünk... A szegény gyermek most jobban szeret,
10    V|      megtennék akármit, csakhogy a szegény gyermek boldogságát elősegítsem...
11    V|           kötelességem maga iránt, szegény kis Ellym, aki egy végzetes
12    V|           szerelemnek, - ezt maga, szegény kis Ellám, úgyse hinné most
13    V| könycseppjével együtt feledje el a szegény, vén színészt is, aki gazember
14    V|        tört ki, úgyannyira, hogy a szegény mrs Black ijedten simogatta
15    V|             Rettenetes! Hallatlan! Szegény kicsikém, képzelem, hogy
16    V|          csak azért tettem, mert a szegény édes apját sajnálom... Van-e
17   VI|           hanem azért is, hogy egy szegény betegnek legalább egy félóráját
18   VI|       dolgoztam ötven évig, hogy a szegény leányom meg a félszázados
19   IX|  cselek­szik?... Van lelke, hogy a szegény apját így megkeserítse,
20    X|          boldog is leszek vele. Óh szegény apám, nyugodj bele ebbe
21    X|            szemei a könyektől:~ ~- Szegény, jó apuskám, milyen fájdalmat