Rész

 1    I|          szemmel susogta:~ ~- Arra kérem, hogy mentsen meg, ha azt
 2  III|       rezignációval válaszolt:~ ~- Kérem, rendelkezzék velem a belátása
 3   IV| rajongással szólalt meg:~ ~- Én is kérem, hogy tegyen boldoggá és
 4    V|         komoly dologról van szó és kérem, hogy ne habozzék, ha a
 5    V|            Miről van szó?~ ~- Arra kérem, hogy keresse föl mielőbb
 6    V|          megindulva - a jó Istenre kérem: legyen esze... Mit akar
 7    V|           az őszinteség. Csak arra kérem, hogy ne ítéljen el, - legyen
 8    V|        őszinte méltóságod iránt... Kérem, adjon valami tanácsot,
 9    V|          Édes kicsike Ellym, kérve kérem: felejtsen el. Vagy ne is
10    V|          dámához:~ ~- A jó Istenre kérem, válaszoljon őszintén, merte
11    V|     elrabolnám tőle... De most már kérem, hogy ne kinozzon, mert
12    V|            a vállát.~ ~- Étlap? Az kérem nálunk nem szokás. Kivülről
13    V|       kérdezve fűtől-fától: „Ugyan kérem, nem láttak valahol egy
14   VI|    helyettem elintézni... Csak azt kérem, hogy kora reggel szíveskedjenek
15   VI|       ölelte Rábai doktort.~ ~- Én kérem arra, hogy bocsásson meg
16   IX|        ennyit mondani: „Az Istenre kérem, nyissa ki gyorsan az ajtót...
17   IX|     helyéből.~ ~- Ella, az Istenre kérem, legyen esze... Most rögtön
18   IX|      lehetetlen, de most, mindenre kérem, menjen haza... Hiszen nekem
19    X|     affektálással selypítette:~ ~- Kérem, uram, vezessen az asztalhoz...~ ~ ~