Rész

 1    I|         játszom, akiért a fiatal leányok rajongnak. Majd a gazdasszonyom
 2   II|          vallottak neki, előkelő leányok egy-egy autogrammjáért epekedtek, -
 3   IV|  elszállott a rossz hangulata: a leányok csoportjából egy szőke gyermek
 4   IV|         De azt hiszem, nemcsak a leányok, hanem az asszonyok is...~ ~
 5   IV|      mámora, aki sohase volt úri leányok közt, de akinek szíve még
 6   IV|          látnia kellett a fiatal leányok hirtelen megcsillanó szemét,
 7   IV|     sereg frakkos úr lézengett a leányok szobájában, s hogy a közfigyelem
 8   IV|        mosolyogva gyönyörködik a leányok ragyogó szemében, s ha kell,
 9   IV|       körülötte lelkesülő fiatal leányok csapatával, a háziasszony
10   IV|         gúnyosan néztek össze, a leányok, a helyzethez illően, elpirultak,
11   IV|       zene volt-e az oka, vagy a leányok fehér csipkeruhája, a keringő-motivumok-e,
12   IV|          nem lép be mosolyogva a leányok szóbájába.~ ~A házigazda
13   IV|     körül az ünnepelt művészt. A leányok égő arccal, csillogó szemmel
14   IV|         után megint visszatért a leányok szobájába, hálásan fogta
15    V| specialitás ám, mint azok a szép leányok, akiket annyira lecáfol...
16    V|          hidegen hagyták, mint a leányok naiv és el­ragadtatást kifejező
17    V|     minden férfi ilyen, akkor mi leányok bizony Isten nem lehetünk
18  XII|        részleteit elmulasszák. A leányok, akiknek sokkal kisebb volt