Rész

 1   IV|       szerzők színműveiben... Mi már mindent tudunk, kedves barátom,
 2   IV|           kedves barátom, értse meg: mindent... Hogy Feydeau vagy Lavedán
 3    V|        affektáló könnyed­séggel.~ ~- Mindent lehet, amit az ember akar,
 4    V|         helyze­temben... Majd holnap mindent meggyónok, de igérje meg,
 5    V|          életem legnagyobb titkát... Mindent el fogok mondani, mindent
 6    V|            Mindent el fogok mondani, mindent a legapróbb részletig, hiszen
 7    V|              hogy egy hazug levéllel mindent elintéz? Egy hazug, komédiázó
 8   VI|          értünk, kedves művészem?... Mindent tudok, a párbajt is, amit
 9   VI|             vívott...~ ~- Méltóságod mindent tud? - szólott Lászlóffy
10   VI| elhalványodva.~ ~- Igen, az angol nő mindent elmondott... Tudom, hogy
11   VI|             szent kötelességem, hogy mindent elmondjak... Lehet, hogy
12   VI|             hozzá?... Esküszöm, hogy mindent megtettem, ami tőlem telt,
13   IX|          édesatyjához... Majd holnap mindent meg fogunk tenni, hogy örökre
14   IX|     bárhogyan is fölizgatja majd, ha mindent megtud... És ha egyszer