Rész

 1   IV|      urak beszédét, de nyoma sem volt annak a parvenü hangnak,
 2   IV|     még a miniszter kedvéért sem tehetem... Az az elvem,
 3    V|          Hát a mester semmit sem tud az E N Sz I-ről?~ ~-
 4    V| kalapját és az óráját, s meg sem állt, csak a második emeleti
 5    V|      a szerelem még a sírban sem szünik meg...~ ~Lászlóffy
 6    V|     Erről már, fájdalom, szó sem lehet... De reggelre kialuszom
 7   VI|    Kedves művészem, mondanom sem kell, hogy mindíg boldog
 8   VI|   felük még csak gondolatban sem akarta megsérteni a mestert,
 9   VI|        Egy nyugodt félórámat sem áldozom föl az egész vagyonáért,
10   VI|      a millióját nekem adja, sem vehet rá, hogy még egyszer
11  VII|      lefeküdt, de álom akkor sem jött a szemére: a sötétben
12  XII|      bátorság? Én, aki magam sem vagyok éppen valami gyáva