Rész

 1   IV|      vont, de azért előadás után magára öltötte a frakkját - nem
 2   IV|          ennyire büszke lehettem magára...~ ~Cauders, aki a miniszter
 3   IV|     közönséges föladatot vállalt magára. Hiszen van-e nagyobb áldozat
 4    V|   fürdőszobájába, hogy a zuhanyt magára bocsássa. Amikor később
 5    V|    kicsikét gyalog sétálhatok.~ ~Magára kapta a kalapját és az óráját,
 6    V| izgatottságában keresztet vetett magára.~ ~Az ajtó halkan fölnyílt
 7    V|      annyit gondolt rám, mint én magára...~ ~Fürkészőleg tekintett
 8    V|          megint keresztet vetett magára, Ella pedig ártatlan arccal
 9   VI|    szemébe, aztán levetkőzött, s magára öltötte a páncélnak is beillő
10   IX|          színházból jött haza, s magára véve a kurta bársonykabátját,
11   XI|     dolgozik...~ ~- Akarja, hogy magára hagyjam? - szólott Lászlóffy,
12   XI|       testvérem, a drága uram... Magára van bízva a sorsom, a jövendőbeli