Rész

 1  III|              Mit szól hozzá?~ ~- Azt mondom, hogy mindeddig a sötétben
 2   IV| resszortjához... Bámulatos elme, azt mondom, hogy bámulatos elme...~ ~
 3   IV|              Nos hát, én röviden azt mondom...~ ~Körülményes, kissé
 4    V|               igazam van, amikor azt mondom, hogy a nők nagyrésze méltatlan
 5    V|           mester...~ ~- Nos?~ ~- Azt mondom, hogy az efféle ízléstelenséget
 6    V|             sértődve.~ ~- Úgy, ahogy mondom: minden sora, minden betüje
 7   VI|            becsületes ember, az - én mondom önnek - nem képes ilyesmire...
 8   IX|  kompromittálom magam... Másként, én mondom Lászlóffy, mindennek vége...
 9   XI|          kedvencének megbocsát... Én mondom ezt, az öreg Goldschmied,
10  XII|             gratulál... Becsületemre mondom, hogy még sohase imponált
11  XII|              valami gyáva fickó, azt mondom kegyednek, hogy a nagy bátorság