Rész

 1   IV|   imponál neki, hogy az életben mégis vannak még árnyalatok, amelyek
 2   IV|              Érdekes, hogy maga mégis meg birta szerezni az ügyvédi
 3   IV| útvesztőjében, de öregedő szíve mégis egyszerre megdobbant: oly
 4    V|       gyógyíthatatlan. De azért mégis mindig akad balek, aki a
 5    V|  témájukból kifogynak. Már csak mégis különb mulatság talán, ha
 6    V|      őrültség, amit beszélek és mégis: becstelenségnek tartanám,
 7    V|         kell okoznom magának és mégis, úgy érzem, hogy becsü­letes
 8    V|        meghaljon, - élni fog és mégis meg lesz ez az öröme...
 9   VI|    érdememen felül jó hozzám és mégis szent kötelességem, hogy
10 VIII|   Istenem, milyen szamár!... És mégis: már a csinos bajusza elegendő
11    X|     tőled. Szívtelen, makacs és mégis oly boldog leányod~ ~Ella.”~ ~