Rész

 1    I|       nagy ember bámulva nézett különös látogatójára, s a fiatal
 2  III|    kredenc, s egy rugókra járó, különös tölgyfa-alkotmány, amelynek
 3   IV|      prémes belépők simultak. A különös, csodálatosan bájos frizurák
 4   IV|      lobogó fiatal szerelem oly különös, oly izgató, oly mondhatat­lanul
 5    V|     áradt szét a színes ablakok különös fényében uszó levegőbe.
 6   VI|      hogy az angol hölgy milyen különös színezésben adta elő a veszedelmes
 7 VIII| kitalálni, hogy kinek szól ez a különös megszólítás, de a művész
 8 VIII|         de azért - mintha semmi különös dolog se történnék - higgadtan
 9 VIII|    valami hihetetlenül szomoru, különös álom incselkednék vele,
10 XIII|         ébredőben volna... Mily különös ez: az oldalán nem az ő