Rész

1   IV|   sokadalmat, s e pillanatban egyedül marad a csillogó szemü kis
2   IV| hitvány kis életét kiélvezze, egyedül én lennék oly ostoba, hogy
3    V|       a háziúr egy pillanatra egyedül hagyta őket a kis szalónban,
4    V|   ügyben Bécsbe utazott. Ella egyedül ült délben az asztal­nál,
5    V|    boldogtalan kis tanítványa egyedül utazzék?... Holnap, kora
6    V|      Ha el nem kísérem, akkor egyedül utazik, - ezt pedig, ugyebár,
7    V|      magának, hogy nem csupán egyedül szenved, hát bevallom, hogy
8   VI|    mellé, aztán - mikor végre egyedül maradtak, - hálásan nézett
9    X|  maradék-pénzét, aztán, mikor egyedül maradt, tudós ábrázattal