Rész

1    I|   szerencsét, amely ide vezette hozzám?~ ~A fiatal leány arcát
2    I|          És miért jött éppen én hozzám?~ ~- Azért... Azért... Oh,
3  III|        azt vette a fejébe, hogy hozzám jön feleségül...~ ~- Mit
4  III|       hogy személyesen elfáradt hozzám s köszönöm, hogy ennyire
5    V|     közt?~ ~- Jótól kérdezi, ha hozzám fordul. Egyébként a vasutkirályok
6   VI|         hogy érdememen felül jó hozzám és mégis szent kötelességem,
7   VI| legdrágább előttem a világon: a hozzám való jóindulatát... De ha
8   IX|      váratlanul betoppan ide... Hozzám, aki már szinte belenyugodtam