Rész

  1    I|      agglegény-háztartás gazdasszonya, aki jól ismerte a vénülő ember
  2    I|  tizennyolc­esztendősnek látszó leány, aki a nagyságos urral mindenáron
  3    I|                graciózus kis teremtés, aki most ijedten kuporodott
  4    I|               az életben is az vagyok, aki a kulisszák közt?~ ~A leány
  5    I|            öreg, rokkant ember vagyok, aki már csak a jó teában találja
  6    I|                arra a daliás legényre, aki csak kegyedért fog élni...
  7    I|                 Nem maga lesz az első, aki nevetve fog visszagondolni
  8    I|                 A kövér Kovács doktor, aki a mult évben képviselőnek
  9   II|          koplaló, rövidnadrágos ember, aki életében se beszélt talán
 10   II|             tette beteggé és keserűvé. Aki az utcán vagy a színpadon
 11   II|               szőke gyermekre gondolt, aki ma olyan váratlanul berontott
 12  III|             egyszerü kis könyvvivőből, aki egy felsőmagyarországi fürészgyárban
 13  III|                 szókimondó ember volt, aki a miniszternek épp úgy megmondta
 14   IV|             nézelődésre, mert Cauders, aki messziről megpillantotta,
 15   IV|                s egy őszhaju úriember, aki nemrég még az ellenkező
 16   IV|               az öregedő férfi mámora, aki sohase volt úri leányok
 17   IV|              hajolt az egyik leányhoz, aki a homlokáig elpirulva, a
 18   IV|             vámterület...~ ~Lászlóffy, aki nem volt jártas ebben a
 19   IV|               tekintetét a másik urra, aki a gyémántcsillagos cigarettatárcáját
 20   IV|                a dilettáns zeneszerző, aki nappal az édesapja európaihírü
 21   IV|                és zsugorgató fiu volt, aki még talán életében se fizetett
 22   IV|               egyuttal híres krakéler, aki húsz év óta azt vette a
 23   IV|                bivalyerejü fickó volt, aki mindenkiben titkos antiszemitát
 24   IV|          elegáns színész felé fordult, aki híres volt arról, hogy nem
 25   IV|           diadalmas pillantással, mint aki érzi, hogy e kitünő ember
 26   IV|         szemébe nézett a kis leánynak, aki udvariasan bókolt előtte.
 27   IV|       egyébként nagyon bájos teremtés, aki az urakat gentrysen a keresztnevükön
 28   IV|              erkölcsdráma? Az apámtól, aki egy multszázadbeli öreg
 29   IV|           szerethetik az olyan leányt, aki nem rendelkezik a szükséges
 30   IV|            ostobasággal... Az a leány, aki nagyszerüen érti az anatómiát,
 31   IV|                a régi módi kisasszony, aki elpirul, ha a Zola Emil,
 32   IV|             válaszolt az udvarlójának, aki az ujjaival rajzolt különféle
 33   IV|               klub híres anekdotázója, aki állandóan a miniszter udvarában
 34   IV|            hatéves fiucska történetét, aki az anyja koporsója mellett
 35   IV|         fehérruhás kis leányra tapadt, aki a barátnői között állva,
 36   IV|          lehettem magára...~ ~Cauders, aki a miniszter távozása után
 37   IV|            valami közönséges szédelgő, aki legjobb barátját megrabolja.
 38    V|             huszártiszttel enyelegtem, aki hosszunak találta az orromat.
 39    V|               mégis mindig akad balek, aki a nyugodtságát meg a függetlenségét
 40    V|                  A montenegrói konzul, aki a dúsgazdag Stux Katát feleségül
 41    V|               leánya, Cauders Ella is, aki a menyasszonynak legjobb
 42    V|             Afféle nyálasszáju legény, aki mindig nyolcvanforintos
 43    V|              akiket annyira lecáfol... Aki a zsidó vallást csak szóba
 44    V|          sikerült. Egy huszárönkéntes, aki háttal állván, nem látta,
 45    V|                jutott Cauders Ellának, aki lesütött szemmel, szó nélkül
 46    V|          rémülten tekintett a leányra, aki komolyan folytatta:~ ~-
 47    V|                esze... Mit akar velem, aki majdnem harminc évvel vagyok
 48    V|                jó, mint Kovács doktor, aki után egy egész leánygeneráció
 49    V|        főztjéből egyem...~ ~Lászlóffy, aki ugyancsak nem erőltette
 50    V|          cigarettát tett a vendég elé, aki csodamódra jól érezte magát
 51    V|                nyomon követte az inas, aki szertartásosan jelentette:~ ~-
 52    V|       rászögezve a szemét a színészre, aki úgy érezte, hogy valami
 53    V|               mint a húszéves siheder, aki a sorsa eldőlését várja
 54    V|             édesapjára, míg Lászlóffy, aki a polgári életben - csodálatos! -
 55    V|            Caudersék angol nevelőnője, aki félnapot mindennap ott töltött
 56    V|       szobaleány kiment, az angol nő - aki vén leány létére igen regényes
 57    V|              iránt, szegény kis Ellym, aki egy végzetes napon azt a
 58    V|           mielőbb azt a boldog embert, aki méltó arra, hogy az életét
 59    V|              az életét neki szentelje, aki a fiatalságáért, a meleg
 60    V|              szegény, vén színészt is, aki gazember lenne, ha a maga
 61    V|            arra a bolondos kisleányra, aki ezeket a sorokat oly fájó
 62    V|              Lászlóffy.~ ~Az angol nő, aki sejtette, hogy a levélben
 63    V|        pártomon lesz...~ ~Az angol nő, aki a természettől nagyon jószívü
 64    V|            félórára az angol misszhez, aki megigérte, hogy estére velem
 65    V|           sárga hintó bakján? Az volt, aki a gazdámat a vasúthoz vitte...~ ~
 66    V|                állott a siheder előtt, aki megriadva nézett az elő­kelő
 67    V|              nem is tudom, van valaki, aki okvetetlen megmondja...
 68    V|          megmondja... A podgyászhordó, aki a kézitáskáját a kupéba
 69    V|               as számu podgyászhordót, aki véletlenül csakugyan emlékezett
 70    V|              még ha­ma­rabb, mint apa, aki a külföldre utazott. Ami
 71    V|             gardiroz...~ ~- Hát ki az, aki gardirozza?~ ~Ella pajzánul
 72    V|               Ott, a kopott úr mögött, aki a zsebkendőjével a gukkerét
 73    V|             fehérfőkötős asszonyságot, aki odakünn a Grazer Tagespostot
 74    V|               a méltóságos úr volt az, aki oly jószívűen mellém állt,
 75    V|            mint akármelyik gimnazista, aki féléjszakán át ott kószál
 76    V|            sörös poharukat. A pincér - aki nem járt ugyan ingujjban,
 77    V|       odaintették magukhoz a citerást, aki stájer jodli-dalokat játszott,
 78    V|                szállt föl a kupéjukba, aki éles szemével az ablakon
 79    V|              hogy minden ember ostoba, aki mózeshitünek születik...~ ~-
 80    V|            azzal a két vidéki alakkal, aki mindössze öt üveg sör erejéig
 81   VI|             tekintett s a kövér kávés, aki egyszerre megérezte, hogy
 82   VI|              szóvivő fiatal gentleman (aki nemrégiben vált el a feleségétől,
 83   VI|            idegenül nézett a primásra, aki hajlongva húzta a fülébe
 84   VI|              vér. És a jámbor színész, aki még talán életében se mondott
 85   VI|               Lászlóffy, a magánember, aki minden tetteért és minden
 86   VI|          megpillantotta Rábai doktort, aki magányosan üldögélt egy
 87   VI|            gondoskodni...~ ~Lászlóffy, aki egész éjjel nem aludt, már
 88   VI|              el? - kérdezte Lászlóffy, aki csodálkozva hallotta, hogy
 89   VI|         ötvenhárom esztendős komédiás, aki egy tizennyolcéves milliomos
 90   VI|          szemekkel bámult a színészre, aki lesütött szemekkel folytatta:~ ~-
 91   VI|              Megállt, mint a fuldokló, aki lélegzet után kapkod, a
 92   VI|             vannak, Lászlóffy úr... És aki becsületes ember, az - én
 93  VII|              álcát viselő fiatal urat, aki mindenéből, az utolsó hitelezőjéből
 94  VII|           tiszteletére, s a miniszter, aki személyesen eljött, hosszabb
 95  VII|               a Cauders unokaöccsével, aki majdnem napos vendég volt
 96  VII|    mozdulatlanul ült a karosszékben... Aki így látta volna, aligha
 97  VII|           utamba ez a nyafogó gyermek, aki az embergyülöletemből, keserves
 98 VIII|           találkozott Rábai doktorral, aki fiakkerrel hajtatott végig
 99 VIII|               huszonhét faluja van, de aki negyvenhatos gallért visel...
100 VIII|                   Együgyü, vén szamár, aki ötvenéves korodban is éretlen
101 VIII|                az idegen fiatal úrnak, aki szertartásosan meghajolt
102 VIII|         bizalmával karolt Lászlóffyba, aki szó nélkül, szívdobogva
103 VIII|                fiatal szesznagyiparos, aki - mint a többiek mesél­ték, -
104 VIII|       melankóli­kussá: ő volt az első, aki poharát a mesteréhez ütötte...~ ~
105 VIII|              is illenék. Mayer László, aki egészen belebolondult a
106   IX|                Azt az úri kisasszonyt, aki már tavaly egy délután nálunk
107   IX|       elsápadva nézte a fiatal leányt, aki dideregve, lesütött szemmel
108   IX|                betoppan ide... Hozzám, aki már szinte belenyugodtam
109   IX|                 fiatal asszonnyá lesz, aki maga fog legjobban nevetni
110   IX|           akarok menni, akit szeretek, aki nélkül örökös szomo­ruság
111   IX|        szenvedélyében lángoló asszony, aki ég a vágytól, hogy az imádott
112    X|            pillantását a színész felé, aki komoly hangon folytatta:~ ~-
113    X|     Elérzékenyülve nézett a színészre, aki még mindig tünődve, a lelkifurdalás
114   XI|            Közgazdasági Bank titkárja, aki több mint harminc esztendeje,
115   XI|              bácsi lépett az ebédlőbe, aki annyira meg volt illetődve,
116  XII|                a híres krakéler orvos, aki melegen, bizalmasan sietett
117  XII|                hogy én legyek az első, aki a házasságához gratulál...
118  XII|                   Vagy a bátorság? Én, aki magam sem vagyok éppen valami
119  XII|          Lászlóffyé­kat: Rábai doktor, aki a kezében egy malomkőnagyságu
120 XIII| selyemköpenyeges, pironkodó menyecske, aki szégyenkezve keni föl a
121 XIII|           álmodozó tekintetü, öreg úr, aki lassan, meggondolva kavargatja