Rész

1    I|     kocsi. Lászlóffy, a maga szomoru sorsára gondolva, nem látott,
2    V| szívét, a fiatal szívét, egy szomoru, kiszáradt, megrokkant öreg
3    V|    szavaiból egy ismeretlen, szomoru világ melankóliája áradt
4   VI|   előtt nem igen lesz vége a szomoru fogságomnak... Jöjjön föl
5 VIII|   mintha valami hihetetlenül szomoru, különös álom incselkednék
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License