Rész

1    I|  felindu­lástól, aztán egyszerre keserves sírásra fakadt. Oly kétségbeesetten
2    V|      hinné most el, - csupán egy keserves vallomást teszek: hogy én
3    V| szomorúan nézett a növendékére s keserves arccal szólott:~ ~- Mindennek -
4  VII|       aki az embergyülöletemből, keserves ötven évemből csúfot űz?...
5   IX|     támlájára támasztotta, s oly keserves, oly fuldokló zokogásba
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License