Rész

 1    I|     mondta még kissé félénken, - Cauders Ella. Apát talán ismeri
 2    I|                Micsoda, kegyed a Cauders Leó leánya?~ ~- Igen.~ ~-
 3    I|        Leó leánya?~ ~- Igen.~ ~- Cauders Leóé, a nagy gyárosé és
 4   II|       amelyet másnap elküldött a Cauders irodájába, délben udvarias
 5   II|   karaván hozta. Kész szolgája~ ~Cauders.”~ ~Lászlóffy ez estén is
 6  III|     sokat a pénz­ügyek­hez, de a Cauders poziciójával ő is tisztában
 7  III|       közismert dolog volt, hogy Cauders mindig példányképe volt
 8  III|     félre állt. A neszre az öreg Cauders vidáman fölugrott a helyéből.~ ~-
 9  III|         még csakugyan nem ivott. Cauders mosolyogva nézett rá:~ ~-
10  III|    menyei extázis képét mutatta. Cauders jókedvüen nézte, s a házigazda
11  III|          uzsorásnak nevezze...~ ~Cauders melankólikusan bólintott:~ ~-
12  III|          leányom! - kiáltott föl Cauders megdöbbenve.~ ~- Ne ijedjen
13  III|          ezt a bárányhimlőt...~ ~Cauders töprenkedve nézett maga
14   IV|         volt a nézelődésre, mert Cauders, aki messziről megpillantotta,
15   IV|        sietett eléje az ajtóhoz. Cauders Ella volt, a minapi látogatója.~ ~
16   IV|           ha egyszerre csak maga Cauders nem lép be mosolyogva a
17   IV|         elfárad a színházba...~ ~Cauders komikus gesztust csinált, -
18   IV|      rázta meg a fejét, de a kis Cauders Ella ekkor naiv rajongással
19   IV|           mint ma este...~ ~Amíg Cauders s a politikusok a ruhatárban
20   IV|      büszke lehettem magára...~ ~Cauders, aki a miniszter távozása
21   IV|      pillantásról lemondjak? Ezt Cauders úr épp oly kevéssé kívánhatja
22    V| találkozás ismét eszébe juttatta Cauders Ellát, akiről egyébként
23    V|        valamennyi csinos leánya, Cauders Ella is, aki a menyasszonynak
24    V|       megtalálta, akit keresett: Cauders Ella, az öreg angol missz
25    V|        egészen a közelébe jutott Cauders Ellának, aki lesütött szemmel,
26    V|          találkozunk - ismételte Cauders Ella halkan, - és elhatároztam,
27    V|   landauer­ben helyet foglalt.~ ~Cauders Ellát és az angol misszt
28    V|         művészem, - kiáltott föl Cauders meglepetve. - Sohase tudtam,
29    V|             Tudja mit? - szólott Cauders vidáman. - Ha kedves akar
30    V|    színész nem felelhetett, mert Cauders jókedvüen belépett hozzájuk.
31    V|          volna a merész lépésre, Cauders derülten így szólott:~ ~-
32    V|    szinte magánkívül hallgatta a Cauders beszédét, gépiesen mosolyogva
33    V|      lett az izgalomtól, aztán a Cauders szemébe nézve, elszántan
34    V|          elnézéssel irántam...~ ~Cauders apai gyöngédséggel nézett
35    V|        gyermek viselkedése, hogy Cauders, a várható fölindulás helyett,
36    V|   áldozat, amit kíván tőlem...~ ~Cauders sokáig nézett a szivarja
37    V|     nászútjára el nem indul...~ ~Cauders meghatottan nyujtotta kezét
38    V|    hallgattak, míg végre az öreg Cauders magához tért kissé.~ ~-
39    V|         betüivel ez volt írva:~ ~Cauders Ella kisasszonynak.~ Nagyon
40    V|             Másnap, kora reggel, Cauders fontos ügyben Bécsbe utazott.
41    V|     kíván~ ~egy igaz tisztelője~ Cauders Ella.”~ ~- Mit akar tenni
42    V|          is csakhamar fölismerte Cauders Ellát. Rábai doktor volt,
43   VI|     földerítse.~ ~Igaz barátja~ ~Cauders.”~ ~Lászlóffy zsebre dugta
44   VI|           hogy Rábai doktorral a Cauders Ella szép szemeiért párbajt
45   VI|         meg nem állt: ott volt a Cauders hálótermében, s a milliomos,
46   VI|        szemét; csak most, hogy a Cauders hálálkodását végighallgatta,
47   VI|         Nem volna-e jogosult, ha Cauders első föllobbanásában kiutasítaná
48   VI|     nincs valami baja? - szólott Cauders megdöbbenve.~ ~A színész
49   VI|          akar mondani? - szólott Cauders ijedten.~ ~- Azt, hogy nem
50   VI|          eljárásom, de most...~ ~Cauders tágranyílt szemekkel bámult
51   VI|           Mit mondott? - dadogta Cauders szinte magánkívül. - Hogy
52   VI|       színész csak némán intett, Cauders pedig, most már magához
53   VI|      korban nincsenek többé...~ ~Cauders fölkapta a fejét: most aztán
54   VI|         szólni akart valamit, de Cauders komoran leintette.~ ~- Azt
55   VI|         kérdőleg pillantott föl, Cauders pedig kíméletlenül folytatta:~ ~-
56  VII|         szívvel távozott az öreg Cauders betegszobájából s ez idő
57  VII|        kis Horovicz doktorral, a Cauders unokaöccsével, aki majdnem
58  VII|          ott vannak?~ ~- Oh nem, Cauders már másnap este hazatért...
59  VII|         sötétben mindegyre a kis Cauders Ellát látta, csillogó, habkönnyü
60 VIII|         nélkül tudott...~ ~- Hát Cauders Ellához mit szól? - kérdezte
61 VIII|    kedves, kicsike barátnőnknek, Cauders Ellának a vőlegénye...~ ~
62   IX|          szótlanul a konyhába.~ ~Cauders Ella volt.~ ~Lászlóffy annyira
63    X|   siessen és vigye ezt a levelet Cauders vezérigazgató úrnak. Személyesen
64  XII|         az egész Lipótváros csak Cauders Elláról beszélt. A zsúrokon
65  XII|         eltaszítsa magától?...~ ~Cauders csak az öreg Goldschmied
66 XIII|    asszony (akiben természetesen Cauders Ellára ismerünk): Vajat
67 XIII|          kényeztetett, a bohókás Cauders Ella van-e itt, sok száz