Rész

 1    I| dolgozószobába.~ ~- Nagyságos úr, egy fiatal hölgy van odakünn, - mondta
 2    I|          Nekem nincs dolgom semmiféle fiatal hölggyel, kiáltott a művész
 3    I|  kihallatszottak az előszobába is. A „fiatal hölgy” kétségtelenül meghallotta
 4    I|             különös látogatójára, s a fiatal leányt látva, egyszerre
 5    I|                    Tehát halljuk!~ ~A fiatal leány kipirulva hajtotta
 6    I|               ide vezette hozzám?~ ~A fiatal leány arcát ujra elöntötte
 7    I|            gondolt... A deszkán még a fiatal hősöket kell játszanom, -
 8    I|              grófot játszom, akiért a fiatal leányok rajongnak. Majd
 9   II|           minden emberi hiúság iránt. Fiatal korában koplalt és szinlapokat
10  III|            dolog nem komoly. Ismeri a fiatal leányokat, ugyebár? Az ilyen
11  III|       huszonöt év óta Budapest minden fiatal leányá­nak én vagyok a szerelmi
12   IV|              izgatta az idegeit. Amíg fiatal volt, nem igen jutott ahhoz,
13   IV|             számtalan szép asszony és fiatal leány oszlott szét a fehér
14   IV|              a minapi látogatója.~ ~A fiatal leány szó nélkül nyujtotta
15   IV|                 Csak látnia kellett a fiatal leányok hirtelen megcsillanó
16   IV|               is csufolhat, - szólt a fiatal úr bizonyos öngúnnyal.~ ~
17   IV|           kocsiszínt, ahol valamikor, fiatal korában, a Francisco lovag
18   IV|     diskurzusba a körülötte lelkesülő fiatal leányok csapatával, a háziasszony
19   IV|         csontjain: ez a feléje lobogó fiatal szerelem oly különös, oly
20   IV|            maga is azt mondja, hogy a fiatal leányoknak nem való a francia
21   IV|             annak a babonának, hogy a fiatal leány ostobább, mint a fiatal
22   IV|         fiatal leány ostobább, mint a fiatal úr... Manapság, amikor gimnáziumba,
23   IV|             mesterséges köd, amivel a fiatal hölgyeket körülveszik...
24   IV|              tudni, mennyiben tenné a fiatal leányt tisztességtelenné,
25   IV|           sejtelem, hogy ez a rózsás, fiatal teremtés csak reája gondol...
26   IV|               lázasan tombolt benne a fiatal életerő... A zene volt-e
27   IV|             mesélni a Sárhalmi József fiatal korából (a nagy művész­nek
28   IV|             arra vállalkozott, hogy a fiatal leány előtt öregnek, antipatikusnak
29   IV|          érezte, hogy sohase volt ily fiatal, mint most és sohase fogta
30    V|             áltatom magam azzal, hogy fiatal vagyok... Szeretem, mikor
31    V|              se fog beleszólani... Ha fiatal is vagyok, de megvan e felől
32    V|         életvidám, huszonhétesztendős fiatal asszony, s egy hatvanéves,
33    V|    örömszülőknek. Utolsónak jött ki a fiatal pár, alig győzve megszorítani
34    V|                  Milyen friss, milyen fiatal, milyen ruganyos! Akármi
35    V|        Kaszinóban várakoznak rám. Egy fiatal gróf várakozik rám, akinek
36    V|              fejébe, hogy a szívét, a fiatal szívét, egy szomoru, kiszáradt,
37    V|             kocsisát.~ ~- Látja azt a fiatal gyereket, ott a sárga hintó
38    V|              csal meg... Maga is volt fiatal mrs Black, és így jól tudja,
39    V|      odadobnám magam, csakhogy a maga fiatal szerelmében sütkérezzem...
40   VI|            flaskókat...~ ~Lipótvárosi fiatal urak voltak, akik lefekvés
41   VI|            csodálkozva nézett a szép, fiatal leányokra, akik a fiatalsággal
42   VI|              doktor, az egyik szóvivő fiatal gentleman (aki nemrégiben
43   VI|              maga után intette. A két fiatal gentleman jó negyedóra múlva
44   VI|           megállt a színház előtt s a fiatal úr kihivatta a próbáról
45   VI|             tartom azt az urat...~ ~A fiatal úr kedvetlenül távozott
46  VII|              a mindvégig álcát viselő fiatal urat, aki mindenéből, az
47  VII|             volt az Elláék házában. A fiatal ember nagy tisztelettel
48  VII|       aggodalommal, hogy ez a frakkos fiatal úr mindenről tud... De a
49  VII|             estén át üres volt...~ ~A fiatal ember jókedvüen bólintott.~ ~-
50  VII|      könnyedén így szólott:~ ~- Azért fiatal leány, hogy neki is csak
51 VIII|              de mi már nem ismerjük a fiatal leányokat... Azt hisszük,
52 VIII|              felől egy csapat ismerős fiatal úr akadt az útjába. A dunaparti
53 VIII|             kezét nyujtotta az idegen fiatal úrnak, aki szertartásosan
54 VIII|          kályhát, - inditványozta egy fiatal szesznagyiparos, aki - mint
55 VIII|              és előadását... A vidéki fiatal úr részletesen elmesélte,
56 VIII|      emlékemet is elmossa... Hiába, a fiatal gödölye, ahol szerelemről
57 VIII|            aztán ő is megszorította a fiatal ember kezét.~ ~- Nagyon
58   IX|             függönyt s a sötétben egy fiatal lányt pillantottam meg...~ ~-
59   IX|       pillantottam meg...~ ~- Micsoda fiatal lányt?~ ~- Azt az úri kisasszonyt,
60   IX|            szemmel, elsápadva nézte a fiatal leányt, aki dideregve, lesütött
61   IX|            hogy pár hét mulva boldog, fiatal asszonnyá lesz, aki maga
62   XI|              koros úr akar beszélni a fiatal nagyságával.~ ~- Hogy hívják? -
63  XII|             nélkül mondta ezt, hogy a fiatal asszony hálásan nyújtotta
64  XII|             igyam egy pohár pezsgőt a fiatal asszony egészségére...~ ~
65 XIII|          szemernyi boldog­sághoz... A fiatal asszony sírni szeretne és