Rész

 1  1|              sirjáig itthon a helye. Szegény jó vicispánunk ugyan mit
 2  1|                              II.~ ~- Szegény kis lovagom, áldja meg az
 3  1|              hátralévő életem alatt. Szegény kis lovagom, itt a kezem
 4  1|              hátralévő életem alatt! Szegény kis lovagom, itt a kezem
 5  1|         kifizessem. Ezt az éjszakát, szegény lovagom, magának szántam
 6  2|      megszoritottam a karját, hogy a szegény fiu mosolyogva fölszisszent.~ ~-
 7  2|           volna borzong­ni tőle), de szegény kis uracskám csöndesen megrázta
 8  3| természetesen óvakodott tőle, hogy a szegény gyermek nevét is nyilvánosságra
 9  3|           csakhamar megtudta, hogy a szegény gyermeket kitiltották az
10  4|              állomásra robogott.~ ~A szegény püspök haldoklott. Lenn
11  4|          pohárka tokaji bor; mivel a szegény püspöknek két hosszu esztendő
12  4|          püspöknek szüksége van.~ ~A szegény püspök haldoklik. S mig
13  4|   javadalmaknak.~ ~Haldokolva bár, a szegény egyháznagy még fölveszi
14  4|          résztvevően suttogják: „Óh, szegény jó Urunk!” S magukban rögtön
15  4|          hirlapi referádában, mely a szegény püspök állapota felől meg­jelenik.
16  4|            püspöki palotában!...~ ~A szegény püspök haldoklik. S mig
17  4|         ebben a kilátásban kisérte a szegény püspököt mindenüvé, ahol
18  4|            megfordult.~ ~- Óh, óh, a szegény kegyelmes ur!~ ~Alant a
19  4|             közeledik.~ ~S mialatt a szegény püspök odafenn utolsó küzdelmét
20  4|            hire: meghalt a püspök, a szegény püspök kiszenvedett.~ ~ ~ ~
21  5|              kapusát.~ ~- Valamelyik szegény sváb paraszt megint a végét
22  5|              Nyissa ki hamar, mert a szegény uram a legutolsó perceit
23  5|         magammal vigyem a kastélyba. Szegény uram régóta betegeskedik,
24  5|          késő lesz, mire hazaérünk s szegény gazdám a halotti szentségek
25  5|          résztvevően bólogatott.~ ~- Szegény, megtévelyedett lélek, hát
26  5|             nélkül dolgoztak, hogy a szegény pátereknek a mindennapi
27  5|             igy szólott magában:~ ~- Szegény, jó uram, az utolsó órájában
28  5|         esküdtek. És szó, ami szó, a szegény kolostor megérezte az alávaló
29  5|            egyelőre nem fenyegette a szegény barátokat, a gvárdián a
30  5|             boszut mindazért, amit a szegény gazdám vétkezett ellene?
31  5|          szólott az inashoz:~ ~- Egy szegény haldokló várakozik rám?
32  5|         pokolba kerülj, amiért az Ur szegény szolgái ellen törtél...~ ~
33  6|            kedves barátom, hanem egy szegény, halálosan unatkozó fürdővendég...~ ~
34  6|     kivánságát teljesitsem? Az uram, szegény, tanácstalanul forgatta
35  6|             az a hivatása, hogy a mi szegény lelkünkben buvárkodjék, -
36  6|    viszontlátni néhány hét mulva s a szegény édes apja talán nem is oly
37  6|               hogy mi történt a maga szegény kis Emma hercegnőjével?
38  8|              mosolylyal beszéltünk a szegény libákról, akik a házasságban
39  8|            ezzel a ki­je­len­téssel. Szegény, ő nem ismeri az asszonyok
40  9|          abba a szentélybe, ahol egy szegény női sziv türelmetlenül várakozik
41  9|      mese­be­li nagybácsitól, - de a szegény Sárkánynak nem volt mesebeli
42  9|              nagy szultán birodalma. Szegény házam­ban még nem volt ilyen
43  9|          esztendeje, hogy a kolera a szegény feleségemtől megfosztott...~ ~-
44  9|  sajószentkovácsi anyakönyvet... - A szegény asszony egy őszi estén ágynak
45  9|         éjjelén nem állna jeltelenül szegény Ilonkám nyugvóhelye...~ ~
46 10|      számit­hatott különb férjre egy szegény, incifinci hercegecskénél.
47 10|      flóriántéri vaskalitkába...~ ~A szegény iródiákot elcipelték a poroszlók,
48 10|     kegyetlenség nem igen segitett a szegény fejedelem baján; XIX. Tivadar
49 10|         polgárlányba vagy szerelmes, szegény fiam? - kérdezte Aloyzia
50 10|             igazat megmondják...~ ~A szegény király visszavonult termeibe,
51 10|        előkelő Hoys-Hopp gróf, aki a szegény emberekkel nem igen szokott
52 10|             alkhimistájával... És ha szegény urad bajára valaki a gyógyitó
53 11|           vetett tizenegy óra után a szegény, megszon­tyo­lodott ötödik
54 12|            asszonyirók regényeiben a szegény örökös­­nőket egy nemes
55 12|              a leánytipusról, mely a szegény férfiakat kegyetlenül agyonbeszéli!~ ~ ~ ~
56 14|             találják és kinevetik. A szegény Simiben ugyancsak semmi
57 16|          végig a szomoru előadást. A szegény szinészek négy hét óta becsületszóra
58 17|         kifelé.~ ~ELSŐ SZALMAÖZVEGY: Szegény ördög! Vajjon miért akart
59 17|   rendőröknek, hogy hozzák ide azt a szegény, kihalászott fickót. Itt
60 17|       cognacot!~ ~AZ ÖNGYILKOS: Az a szegény, négyhónapos csöppség is
61 17|              Kérdezze meg csak azt a szegény embert, hogy mi a véleménye
62 17|              rólunk?~ ~A TANÁR: Az a szegény ember jól járt, mert véletlenül
63 18|    leányszoba, a meghatott rokonok s szegény apa vonagló szájaszéle,
64 18|            ebben a környezetben a te szegény barátnőd játssza a legfőbb
65 18|              a kopár liget fái közé. Szegény barátnőd, aki, mint tudod,
66 18|            lánynak a lelkébe lát! Oh szegény, naiv, ostoba uram, mennyivel
67 18|         osztani velem, szigoru apám (szegény, egész életemen át zsarnokoskodtam
68 20|              a kis Turóczy Anna? Ej, szegény kisasszony, hogyan kerül
69 20|      folyosóra.~ ~- Mi történt önnel szegény kisasszony? - kérdezte Borbála
70 20|            boltozatos szobában. És a szegény leánynak ugy tetszett, hogy
71 20|          voltam én is és én értelek, szegény asszony... Nem hagylak el,
72 20|                Hát mi történt önnel, szegény gyermek?~ ~Leültette az
73 20|            mindenütt, ahol azelőtt a szegény mama volt otthon. Ki törődött
74 20|               Meg kell várni, amig a szegény leány magához tér kissé
75 20|            fejedelemasszony:~ ~- Ama szegény leány erős és egészséges
76 20|          lehajtotta a fejét.~ ~- Egy szegény leányé, aki itt keresett