Rész

 1  3|        hajós csónakjába. A fiatal leány ügye pár héttel ezelőtt
 2  3|     félsötét szinpadi folyosón. A leány egy este megitta az édesapja
 3  3|         tanulását is megkezdte. A leány szellős zefir-bluzt, himzett
 4  3|      dolog lenne, hogy egy fiatal leány egyedül csatangoljon a pesti
 5  3|       arca veszedelmesen égett. A leány utóbb fölvetette fényes
 6  3|            mig karjai reszketve a leány nyaka köré fonódtak.~ ~A
 7  6|        hivatalából hazatért, nagy leány koromban még komoly ügyeiben
 8  7|       kandikáló törpe akácokat, a leány egy orvosi hetilapban lapozgatott,
 9  7|      meglett férfi és ez a fiatal leány; a tanársegéd, negyven éve
10  7|          egészséges ifjuságtól, a leány, aki huszonhárom éves korára
11  7|    teljesen egymáséi lesznek.~ ~A leány utóbb félretolta maga mellől
12  7|     válaszolhatom, hogy igen.~ ~A leány tiszta és okos szeme mintha
13  7|      megmagyarázható tudatom.~ ~A leány nagy kiváncsisággal függesztette
14  7|    állitanom, hogy maga a legelső leány, akinek a szürke fiatalságomban
15  7|         csillogó szemmel a fiatal leány.~ ~A tanársegéd nem találta
16  7|         magasan kiemelkedő fiatal leány melegvérü, magáról meg­feledkező,
17  7|          szólott lehangoltan.~ ~A leány fölkelt a helyéből, magára
18 11|     egyszerü arcképnél, amelyet a leány, bucsuzáskor, a kezébe adott.
19 12|          bájos, fiatal, rövidlátó leány áll előttem, aki szürke
20 12|       szép, sugár, örökké jókedvü leány selypitve játszott gummibabájával
21 12|     szürkeszemü, rövidlátó, bájos leány fogja viselni a Foreigner-ladyk
22 15|     fürdőbiztos, két-három fiatal leány, az öreg doktor, Gyurkáék,
23 18|           olvassa, egy-két csinos leány, regénynyel és kézimunkával
24 18|            hogy e földön a fiatal leány a legfölöslegesebb teremtés.
25 18|           burkolt, szende, fiatal leány szalad, aki kezecskéjét
26 19|          parasztgyerekek. Egy kis leány az ér sikos, zöld kövei
27 19|          Meghalni, mert egy kacér leány el­hagyott! Mily semmiség
28 20|          éjszakából egy roskadozó leány bukott be a homályos folyosóra.~ ~-
29 20|           asszony szánakozva.~ ~A leány leesett a lépcsőfeljárás
30 20|             Ekkor félrecsuszott a leány havas kendője s Borbála
31 20|  világosságában. A kendő alatt, a leány karjában egy szunnyadó baba
32 20|               A portában a remegő leány összekulcsolta a kezét.~ ~-
33 20|        magas kanyarulatában. És a leány, magára maradván, fuldo­kolva
34 20|       égett egy vérvörös lámpa. A leány visszafojtotta könnyeit
35 20|           föl a helyéről, mikor a leány tétovázva alakja jelent
36 20| végigsimitotta jóságos kezével. A leány elrejtette fejét a karosszék
37 20|      jöttem tovább, - folytatta a leány. - Elmondjam-e asszonyom,
38 20|           mulva békén szunnyadt a leány a szendergő gyermek oldalán.
39 20|      senkinek sem jutott eszébe a leány nagy büne, hanem mindannyi
40 20|        kell várni, amig a szegény leány magához tér kissé és akkor
41 20|       Alszik, - mondta suttogva a leány.~ ~A fehér capuchon fölibe
42 20| fejedelemasszony:~ ~- Ama szegény leány erős és egészséges lett
43 21|     szalonban, miközben egy bájos leány gamin módra reája mosolyog...
44 23|         ez aranyszőke, fehérruhás leány iránt, aki mosolyogva forditotta